Magyarország gazdaságának nem lenne szabad ennyire egyoldalúnak lennie, mert bár önmagában jó a három nagy európai autógyártó jelenléte, de a túlsúlyuk tovább növeli a technológiai, esetleg politikai kockázatokat: ilyenek most nincsenek – mondta a Vasárnapi Híreknek Vértes András közgazdász. Az egyoldalúság kockázatával Varga Mihály miniszter is egyetért.
A harmadik nagy európai autógyártó megjelenése a korábbi fejlesztések hatására megerősödött beszállítói bázis miatt logikus lépés – mondja a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a BMW magyarországi beruházásáról. Emlékeztetett: az Audi 9 milliárd eurós beruházást valósított meg, a Mercedes a most folyamatban lévő építkezésével 3 milliárdnál tart majd, és egymilliárdos tőkével érkezik a BMW.
„A következő tíz év igazi kérdése az, hogy a magyarországi gyárak összeszerelő üzemek maradnak-e, vagy az új technológiák irányába mozdulnak” – emeli ki Vértes András. „A következő tíz évben teljes mértékben meg kell újítani az autógyártás technológiáját. Ha ezt a BMW meglöki, az pozitív, de még nem teljesen világosak azok a hírek, merre fejleszt az Audi és a Mercedes. A BMW valamekkora részben biztosan gyárt majd elektromos autót.”
A jövő nem a benzin- és a dízel-, hanem az elektromos és más egyéb meghajtású motoroké. A BMW beruházása ilyen szempontból jó irány lehet. Ez fontos még akkor is, ha az elektromos motorok nem vagy nem teljes egészében Debrecenben készülnek majd – mondja a GKI Gazdaságkutató elnöke. Véleménye szerint az évi 150 ezer autó nem igazán nagy mennyiség, így a beruházás hátterében logisztikai szempontok is lehetnek, és részben a közép- és délkeleteurópai piac lefedését szolgálja az új gyár.
A külföldi tulajdonú cégek aránya az elmúlt 15 évben 10 százalékkal csökkent Magyarországon, modern technológiát használó nagy beruházás elsődlegesen az autóiparban és a kevésbé high-tech gumigyártásban történt az elmúlt másfél évtizedben. „Más területeken a külföldi tőke inkább elment, mint hogy idejött volna. A fejlett nyugat-európai országok igazán progresszív, digitális világot építő tagjai közül inkább elmentek az országból. Ilyen értelemben nem állunk túl jól”, mondja Vértes András, majd hozzáteszi: a BMW állami támogatása vélhetően több tízmilliárd forintra tehető. A legutóbbi nagy ipari befektetéskor az indiai autógumi-gyártó beruházásába 30 milliárd forinttal szállt be a magyar állam. Ott hasonló mennyiségű munkaerő-felvétel volt a támogatás feltétele, mint a BMW esetén.
„Valójában sok-sok – eredetileg 8, mai bérszínvonalon 4-5 – éven át az állam fedezi a teljes bérköltséget az indiai beruházásnál. Ez elég gáláns támogatás” – fogalmaz. Debrecen egyébként 44 milliárdos, kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel azoknak a telkeknek a megvásárlásához, ahol a BMW új gyárát fogják kialakítani, írta a Népszava.
Az autógyártás súlya óriási a magyar iparon belül, a beszállítókkal együtt jócskán 30 százalék fölött van a részesedése, ami kockázatos. Varga Mihály még nemzetgazdasági miniszterként beszélt arról három éve, hogy nem jó, ha az ország ilyen szinten függ egyetlen iparágtól. Akkor közölte, a kormány csökkenteni akarja a gazdaság egyoldalú függőségét az autóipari teljesítmény ingadozásától, hiszen egy gyár pillanatnyi leállása még a GDP-re is hatással van. Egy esetleges BMW-leállás még messze van, előtte az indulás aktuális, amihez Parragh László iparkamarai elnök szerint egyáltalán nincs előkészítve a térségi szakmunkásképzés. Ellenben hozzátette: Debrecen adottságai azonban jók: Kárpátalja és Románia közelsége azt eredményezheti, hogy a határon túlról sikeresen toborozhatnak a gyárba dolgozókat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
