„Nem az a kérdés, hogy nyernek-e a tálibok vagy sem, hanem hogy mikor, hogyan. Ezért az afgán válság megoldása csak a velük kötött kompromiszszumon alapulhat” – nyilatkozta az afganisztáni helyzetről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a Vasárnapi Híreknek.
A Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet vezetője szerint nagyon imponáló, hogy az afgán hadsereg létszáma elérte a kitűzött 134 ezres létszámot, de a szakértő kételkedik abban, hogy az afgán kormányzat képes lesz külső támogatás nélkül fennmaradni. Tálas Péter szerint négy dolog gyengíti az afgán kormányzat hatékonyságát. Ê A biztonsági helyzet folyamatosan romlik. A múlt hónapban a koalíciós veszteségek elérték a 2000 fős lélektani határt. A kormányellenes erők térhódítása a legnagyobb gond. Az ISAF (az afganisztáni NATO-erők) hírszerzési igazgatójának 2009. decemberi jelentése szerint a 34 tartományból már 33-ban volt árnyékkormányzó. A WikiLeaks internetes oldal kiszivárogtatott adatai megerősítették ezt. Ë Az Afganisztánba küldött 62 milliárd dollárnyi nemzetközi segélyből csak 38 milliárd érkezett meg, és ebből is csak 6-8 milliárd folyt át az állami költségvetésen. A Foreign Policy neves külpolitikai magazinban publikált 2010-es kutatás szerint Afganisztán a 6. volt a működésképtelen államok sorában – ezt a helyezést évek óta tartja az ország. Mindezek oka a mérhetetlen korrupció. Megesett például, hogy a generátorra küldött pénzből a tartományi kormányzó inkább légkondicionálót akart beszereltetni az irodájába. A biztonságpolitikai szakértő szerint az egész világsegélyezés elhibázott, csak itt a visszásságok az átlagnál is súlyosabb méreteket öltenek. Ì A drogtermelés és -áruforgalom ugyan visszaszorulóban van, de még mindig nagyon nagyok a készletek, ami az árakat alacsonyan tartja, így virágzik a kereskedelem. Í Az amerikai kormányzatnak nem sikerült az afgán ügyet regionális problémává redukálnia, a nemzetközi közösség pedig csak valamiért cserébe hajlandó támogatni a terrorizmusellenes háborút. A legnagyobb baj pedig az volt, hogy nem tudták fejleszteni az afgán erők képességeit, hanem csak a veszteségeket pótolták. Mindezt figyelembe véve a jelek szerint a tálibok ellen folytatott háború rossz megoldásnak bizonyult, így kilencévi harc után a nemzetközi közösség lemondott arról, hogy tovább küzdjön. A cél ezentúl az, minél több afgán katona és rendőr kiképzését biztosítsák azért, hogy egy önfenntartó állam jöhessen létre. Ebben szerepet játszhat a magyar hadsereg is – véli Tálas Péter. A Vasárnapi Hírek információját, miszerint a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) nincs önálló csapatkivonási terve, Tálas Péter teljesen érthetőnek tartja. Elmondta, hogy a szövetséges erők hosszú egyeztetését követő politikai döntése adhat majd erre felhatalmazást, tehát Magyarország önállóan nem cselekedhet. A nemzetközi politika jelenlegi állása szerint egyelőre arról kellene tervet készíteni, hogyan cseréljék le a harcoló alakulatokat kiképzőkre, akiknek a létszámát – most is jelentős szerepvállaláshoz képest – a HM akár még emelheti is. A szövetségeseknek azt kell elérniük – mutatott rá Tálas Péter –, hogy Afganisztán ne legyen ön- és közveszélyes, amit a tálibokkal kötött kompromisszummal lehetne elérni. A tét az, hogy a kivonulást tervszerűen és megfontoltan bonyolítsák le, nehogy menekülésnek tűnjön, mint Vietnam esetében. Ezt az Obama-kormány sem engedhetné meg magának, ezért szánnak időt és pénzt is az afgán erők felkészítésére. Így 2011-től már hazatérhet az amerikai katonák egy része, de csak 2014-re fogják teljes mértékben az afgánokra hagyni a rend fenntartását. A szakértő szerint ez egy korrekt dátum, bár korábbi és későbbi időpont is elképzelhető, de ez főként az afgán belpolitikától és a tálibok támogatottságától függ.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
