Már hatályos a munka világát szabályozó új munkatörvénykönyv, amelynek előírásai a jelenlegi munkaszerződésekre is kötelezőek. A kormány rugalmasabb munkaerőpiacot akart teremteni, a szak­szervezetek viszont úgy látják, hogy kiszolgáltatottabbak lettek a munkavállalók, és nagy részüknek csökken a keresete is. A változtatások több helyen is a munkáltatói javaslatokat sejtetnek. A kódex módosításának indokoltságát nem kérdőjelezték meg sem a szakszervezetek, sem a munkáltatók, mert a régi szabályozás sok esetben gátolta a gyors reagálást a gazdasági környezetben bekövetkezett hirtelen változásokra. A munkatörvény megújítását azonban a megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács keretei közötti, érdemi egyeztetésekkel képzelték el. A kormány azonban csak a számára szimpatikus szervezettel ült le tárgyalni. Pontokba szedtük, kinek milyen hátránnyal vagy előnnyel jár.

A vasárnap életbe Munka törvénykönyve és a sárgacsekk-adó ellen tiltakozott az LMP, a Szolidaritás és a Negyedik Köztársaság (4K!) szombaton Budapesten. A flashmobon egy iratmegsemmisítővel vágták szét a Munka törvénykönyvét és a mintegy 100 résztvevő sárga csekkekkel ragasztgatta tele a Nemzetgazdasági Minisztérium bejáratát. A vasárnap életbe lépő Munka törvénykönyvének nőkre vonatkozó részeit bírálta szombati budapesti sajtótájékoztatóján az MSZP. Bangóné Borbély Ildikó, a párt elnökségi tagja azt kifogásolta, hogy megszűnik az anyák védettsége, amennyiben nem jelentik be azonnal terhességüket munkaadójuknak, továbbá beteg gyermekük otthoni ápolása idején is felmondhatnak nekik. Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője a rabszolgamunka törvénykönyvének nevezte a vasárnaptól hatályos jogszabályt, amely szavai szerint teljes kiszolgáltatottságba taszítja a munkavállalókat. A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a kormány elkötelezett a családokat és a dolgozni vágyókat támogató új Munka törvénykönyve, a családokat és vállalkozásokat támogató adópolitika és egy kiszámítható költségvetés megvalósulása mellett.

Elõnyök:

• Az új kódex számos atipikus munkaviszonyt vezet be. Ilyen a részmunkaidősöket érintő, behívás alapján történő munkavégzés.
• Fontos változás, hogy bizonyos esetekben a munkavállaló oszthatja be a napi munkaidő felét. A kötetlen munkarendben a dolgozó szabadabban oszthatja be napi munkaidejét, a munkáltató pedig mentesül a munkaidő- és pihenőidő-nyilvántartási, a túlóradíj fizetés alól is.
• A külföldön történő munkáért járó alapbér devizában is fizethető lesz.
• A hálapénz és a borravaló sorsát is befolyásolja az a paragrafus, amely szerint a munkavállaló csak munkaadója hozzájárulásával fogadhat el díjazást harmadik féltől. (Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke, a veszprémi kórház vezetője közölte: engedélyezi, hogy a kórház orvosai utólag hálapénzt fogadjanak el.)
• A bérezésben munkaerő-piaci szempontokat is figyelembe kell majd venni. Így a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy az ország különböző régióiban lévő telephelyein az adott terület sajátosságaira (például munkaerő-szükségletre, munkabérszintre) tekintettel, eltérő bért állapítson meg az ugyanabban a munkakörben dolgozók számára.
• A tervezetben még elvetették a védett kor létező intézményét, az elfogadott törvény viszont tartalmazza a kisgyermekesek és az öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt állók munkahelyi védettséget.

Hátrányok:

• A munkavállaló mostantól nem tud védekezni a kirúgásával szemben, ráadásul, ha a munkáltató alkalmazottja magatartására, vagy nem egészségi okkal összefüggő képességére alapozza a felmondását, mentesül a végkielégítés-fizetési kötelezettség alól.
• Két új jogintézmény szerint a munkáltató előre meghatározott feltételek szerint „fegyelmezheti” a vétséget elkövető munkavállalóját. Így például, ha egy hónapban háromszor elkésik, elveszítheti korábbi jogosultságait. Ezentúl a pénzt, értéket kezelő munkavállalót egyhavi alapbérével felel kötelezettségei teljesítéséért.
• Megszűnt a délutáni műszakpótlék, és csak 18 és reggel 6 óra közötti időre jár az alapbér 30 százaléka. Túlóráért 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár.
• Az új törvénykönyv kimondja: vasárnapra elrendelhető rendes munkaidő a kereskedelemben is. Ilyen esetben 50 százalék bérpótlék illeti meg a bolti dolgozókat is. Eddig a kereskedelemben 100 százalék volt a vasárnapi pótlék, tehát az ágazatban foglalkoztatottak – a szállítókat is ide számítva –, több mint félmillióan rosszabbul járnak.
• A törvény szerint a munkáltató köteles kiadni a szabadságot, egyszerre legalább 14 napot, a többit akár csak naponként veheti ki a munkavállaló. Bár öt napról hétre emelkedett azon napok száma, melyekkel a dolgozó szabadon rendelkezhet.
• A vállalkozók érdeke az a változtatás is, hogy ha a cégnek nincs megrendelése, vagyis nincs munka, állásidő megfizetése helyett egy-egy napra szabadságra küldheti az alkalmazottat.
• Hátrányos a munkavállalóra az is, hogy az átlagkereset helyett kisebb összegű távolléti díjat kap a szabadság vagy a táppénz idejére.

Pataky Péter: Simlis rugalmasság

„Ne írd alá azonnal, amit a főnököd eléd tesz!” szlogennel kam­­pányol az MSZOSZ, azzal a céllal, hogy felhívják a munkavállalók figyelmét a munkatörvény változásai­ra. Pataky Péter, a konföderáció elnöke a VH-nak elmondta, az érdekvédők nem támogatták azokat a változtatásokat, amelyek megteremtették a lehetőségét, hogy a munkáltató ugyanazért a munkáért kevesebbet fizethessen, mint eddig. Ez főleg a kereskedelemben, a szolgáltatásban jelent majd gondot, mert megszűnt a délutáni pótlék, ami több mint félmillió embert érint. Az iparban is vannak félelmek amiatt, hogy a meglévő kollektív szerződéseket felül kell vizsgálni, mondván, ne tartalmazzanak ellentmondást az új kódex paragrafusaival, s a szakszervezet tudomása szerint vannak olyan munkáltatók, akik az új törvényre hivatkozva már kezdeményezték is az érvényes szerződések módosítását. Pataky szerint nehéz helyzetbe kerültek a szakszervezetek is, hiszen az új törvény elvette tőlük a vétó jogát. Az pedig simlisség a törvényalkotók részéről, hogy a munkaerőpiac rugalmasítását nevezték meg a kódex fő céljának, mert kiderült, hogy a valódi ok a munkaerő olcsóbbá tétele volt. Meg tudunk nevezni vállalkozói csoportokat, amelyek fellelhetők a munkatörvény egyes módosításai mögött – mondta Pataky elnök. Ilyen például a kereskedelemben a COOP és a CBA üzlethálózat tulajdonosi köre.

Dávid Ferenc: Szabadabb kéz

Fontos érvek szólnak az új munkatörvény mellett – jelentette ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Az előző egy lebomló nagyüzemi Magyarországra volt fazonírozva. A mai gazdaságban a foglalkoztatás kétharmada mikro- és kisvállalkozásoknál történik, emiatt új törvényt kellett alkotni, hiszen az előzőt húsz év alatt több mint hetven alkalommal módosították. „Kicsit szabadabb kezet akartak a vállalkozások, amire válság idején bizony szükség is lehet” – fogalmazott a VOSZ főtitkára. Dávid azt nem vitatta, hogy munkavállalói szempontból nem éppen vonzó az új törvény, és azt is elismerte, hogy foglalkoztatás rugalmassá tétele, a törvényi korlátozások számának csökkenése azzal is járhat, hogy esetenként nehezebb helyzetbe kerülnek a dolgozók. Nem állítja, hogy a törvény „maga a tökély”, és sorozatban hozza létre az új munkahelyeket, de szerinte jobb körülményeket biztosít a vállalkozásoknak a racionálisabb gazdálkodáshoz. Az pedig szerinte támogatható, hogy ebben a helyzetben a vállalkozói, munkaadói lehetőségeket bővíti és nem a munkavállalóiakat. Ugyanakkor reméli, hogy nagyon kevés olyan munkáltató él vissza a törvénnyel, „Egy ilyen törvény nem tud nagyon igazságos lenni, féligazságokat pedig nem kell keresni” – tette hozzá.

Herczog László: Az új Mt. nagyobb le­­hetõséget nyújt a visszaélésre

Indokolt volt egy új munkatörvénykönyv megalkotása, mert az előző, 1992-től hatályos törvény óta eltelt húsz év alatt sok hasznos tapasztalatot szereztünk. Akkor még nagyon a kezdetén voltunk a piacgazdaság kialakulásának, kevesebb figyelmet kaptak a kisvállalkozások – érvelt az új kódex mellett Herczog László. A Bajnai-kormány volt szakminisztere utalt arra is, hogy már az előző munkaügyi tárcánál elkezdődött a munkatörvény általános felülvizsgálata. Az akkori koncepció messze barátságosabb volt a munkavállalókkal, mint a mostani, a megvalósítása azonban elsősorban éppen a szakszervezetek tiltakozása miatt maradt el – tette hozzá. A szakszervezetek tiltakozását az akkori politikai vezetés elfogadta. Ezzel azonban mára csapdába estek, mert ha a koncepciót 2010-ig, az előző ciklus alatt átviszik a parlamenten, barátságosabb és alaposabban egyeztetett munka­törvény­könyve lépett volna életbe.
A szakember részben pozitívnak tartja, hogy a törvényalkotók igyekeztek a munkaerőpiac rugalmasságát fokozni, ugyanis a rugalmasság nem feltétlenül csak a munkáltatók számára előny. A volt munkaügyi miniszter ugyanakkor problémásnak érzi: az egész jogszabályon érződik, hogy igyekeznek a kollektív érdekvédelmet visszaszorítani, az ellensúlyokat korlátozzák. „Elméletileg a rugalmas szabályozásnak hosszasan lehet sorolni az előnyeit, de ha a magyar valóságból indulok ki, akkor kimondhatom, hogy ez az Mt. – jóhiszeműen azt feltételezhetem, hogy nem szándékosan – nagyobb lehetőséget nyújt a visszaélésekre, merthogy a rugalmassággal a magyar viszonyok között vissza lehet élni” – sommázta véleményét Herczog László.

Máshogy fáj

Horváth Dorka

Jó lehetett egyszerű szabályok között élni. Tisztességes tanulás, átgondolt pályaválasztás, a szamárlétrán való lomha araszolás, szerény, ám biztos fizetés. Egyszerű képlet. Megélhetési modell, ami mára megbukni látszik. Az én generációmban háromféle típus ácsingózik a sikerre. A sikerre, ami ma is olyan munkát jelent, amiben örömét leli az ember, és nem árt, ha meg is fizetik. Van a grátisz gyakornok, aki megszellőztetett, ám le nem írt ígéretért cserébe gürcöl, fizetés híján még mindig a mama hotel vendége. Ismerem még a koravén középvezetőt, aki diplomás minimálbéren húzza, a bónuszként odavetett well­nesshétvége meg csak tompít a fájdalmain, de családalapítás, na, az nem lesz belőle. És igen, én is látom a romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokat. Ők a barátaim. De vajon miért üldögélnek oly búsan az olcsó fröccs mellett? Nem vágytak ők szerepre a miniszterelnöki felszólalásban, inkább pirulnak, hogy elővették őket.
A fiatalok harmadának nincs állása. Pedig közben nő a foglalkoztatottság, 3 millió 849 ezer ember dolgozik, 1,7 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Papíron rendben is lennénk. Kezek megmosva. Csak hát itt vannak ezek a semmibe meredő láblógatók, akik a versenyszférába vágynak. Oda, ahol viszont közel 32 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt.
Dolgoznál? Van itt munka! Munka, amely mögött nem látni az embert: a közfoglalkoztatás. Statisztikában tényleg jól mutat, de perspektívának kiábrándító. A kormány jövőre már 200 ezer közmunkást akar alkalmazni. Nincs ma annyi árok és csatorna, ami szeméttel bírna ennyi dolgos kéznek. Ha ez nem tetszik, akkor sincs itt valódi gond, csak lapozni kell egy fejezetet a tündérmesében. Csütör­tökön 300 milliárd forintos munkahely-teremtési csomagról állapodtak meg Matolcsy György és a kormánypártok frakcióvezetői. Micsoda gesztus, végre bezárhatja a kapuit a mama hotel. Ám megint egy szamárfül csúnyítja el a tündérmese lapjait. Honnan teremtjük elő ezt a sok százmilliárdot? Megadóztatják a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár tranzakcióit, illetve kölcsönvesznek a költségvetési tartalékból. Az egyik lyukas zsebből a másikba pakolnak. A költség, akárhol is keletkezik, az államkasszát, végső soron az adófizetőket terheli – ahogy a vesztesség is. Gömbölyödik a kidurranásra ítélt luftballon. Az, hogy az olcsónak éppen nem mondható trükk, még az eddiginél is nagyobb bizonytalanságot fog okozni a piacon, abban biztosak lehetünk. Ha létezik még külföldi cég, aki itt nálunk tervezett új munkahelyeket létesíteni, azt ez a bizonytalanság csak elriasztja.
Bujkál bennem némi szégyen, protekcióssá tett a rendszer. „A kisadózókra – ennek minősül az újságíró is – kedvező, tételes adót vezetnek be.” Hát, hogy lázadjon így tisztességgel az ember?

Címkék: költségvetés, kormány, kormány, költségvetés

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!