Kiteregette lapjait a kormány. Bár mindenki magyar kártyára várt, annak csak angol mását kutakodhatják az érdeklődők. A lényeg azonban ugyanaz: három év alatt harmincöt intézkedéssel 902 milliárdos egyenlegjavítás a cél. Ezt tartalmazza a pénteken Brüsszelben benyújtott konvergenciaprogram.
Túl sok meglepetés nincs. A fő ellenség továbbra is az államadósság: a mostani 80 százalékról 2013-ra 65 százalékra kívánja csökkenteni a kabinet. A fő eszköz a foglalkoztatottság növelése és a gyorsabb gazdasági növekedés.
A korkedvezményes nyugdíj felszámolása mellett a minimálnyugdíj befagyasztása, a nyugdíjkorhatár emelése, a családtámogatások és a közszférában dolgozók bérének befagyasztása, a gyógyszerárak emelése, az álláskeresési segély megszüntetése, a próbaidő 3-ról 6 hónapra emelése is szerepel a konvergenciaprogramban.
A számok – melyeket hónapokig fognak elemezni a szakértők – már most is árulkodóak. A legtöbbet, összesen 220 milliárdot az államadósság-csökkentő alaptól várják. Többek között ide folyik majd be az elektronikus alapú útdíj és a bankadó is. Alig néhány milliárddal maradnak el ettől a munkaerő-piaci megtakarítások. A táppénz csökkentése és a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálata már az idén 15 milliárdot hozna, ám a fekete leves csak jövőre következik. Az elemzők minden bizonnyal lelkesen fogadják majd, hogy a kormány végre a realitásoknál maradva 3-3,5 százalékos GDP-növekedéssel számol és az egyenlegjavulást főleg a kiadások megkurtításától várja. Ami a költségvetésnek siker, az millióknak nehezebb életet jelent.
A pénteken közzétett számok elemzésekor néhány megdöbbentő veszély is felsejlik. Három éven keresztül az állami szférában a bértömeg csak 1-1 százalékkal nő majd. Ilyen szigorra senki sem emlékszik. Ez ugyanis azt jelentené, hogy évről évre 2-3 százalékkal romlanának a reálkeresetek. Már a szinten tartáshoz is az kellene, hogy több tízezerrel csökkenjen az állami állások száma, miközben a kormány 150 ezer új állami alkalmazottal számol, ám bérük fedezetének nincs nyoma a programban. Mindez azt sejteti, hogy hatalmas elbocsátásokra készülnek. Befagyasztják a családi támogatásokat is, és mintegy 27 milliárdos megtakarítást ígér az álláskeresési segély kurtítása. Csökken a felsőoktatásban a hallgatók száma, emelkednek majd a gyógyszerárak. Soha nem látott takarékoskodás veszi kezdetét. Erre a tervezetre már lehetetlen lesz azt mondani, hogy a kormánytól idegenek a megszorítások.
„A kormány megy neki a falnak, de mi ütjük be a fejünket” – összegezte véleményét a konvergencia-programról Katona Tamás. A Pénzügyminisztérium volt államtitkára szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a magas keresetűeknek kedvező egykulcsos adó okozta kiesést most azokkal fizetteti meg a kormány, akik szerényebb érdekérvényesítő képességűek. „A program kiélezi a társadalmi feszültségeket és a szociális problémákat, miközben nem kellően alátámasztott az, amit megfogalmaz” – fogalmazott. Szerinte nem lehet 100 milliárdot kivenni a rokkantnyugdíjakból, amikor a 740 ezer jogosultból 340 ezer nem éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, és közülük 257 ezren az átlagnyugdíj alatti összeget kapnak. Ugyanilyen képtelenségnek tartja, hogy a 344 milliárdos gyógyszerkasszából 100 milliárdot kivegyenek, hogy a felsőoktatásban „csereszabatossá tegyék az atomfizikát a kommunikációs szakkal”, vagy hogy 100 ezer embert kilökjenek a munkaerőpiacra, mert ettől nem lesz több munkahely, és a 680 ezer regisztrált munkanélküli 60 százaléka már most is ellátatlan. „Mindez nem kommunikációs, hanem gazdaságpolitikai kérdés, és objektív tény, hogy a gazdaság nem fejlődik. A kormány folyamatosan rögtönöz, nincsenek végiggondolva a lépések. A fő veszély a dilettantizmus: a piacok is negatívan fognak reagálni, mert rájönnek, hogy a program megvalósíthatatlan” – mondta Katona Tamás, aki kizártnak nevezte, hogy az Európai Bizottság tudomásul vegye a programot. Azt jósolta: egy éven belül látványosan megbukik a kormány gazdaságpolitikája.
Az „adósságnyomás-mérô 81,2-n áll. A kormány internetes portálján érhető el a magyar államadósság aktuális értékét jelző adat. A GDP százalékában kifejezett számot szeretné a kormányzat az 50 százalékos küszöb alá szorítani, és az alkotmány erejével ott is tartani mindörökké. Az elemzők szerint szükségtelen ez a túlzott szigor. Egy londoni bankház elemzői nemrég azt közölték: a befektetői bizalom teljes elnyeréséhez elég lenne az unió által előírt 60 százalékos szint is. Bod Péter Ákos közgazdász szerint az államadósság 50-80 százalék közötti szintje nem gazdasági vészhelyzet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy elvétve található csupán olyan ország Európa térképén, amely a világgazdasági válság után tartani tudná ezt az értéket. Itt minden megtakarított százalék ugyanis fájdalmas megszorításokat jelent. Izgalmas böngészésre ajánljuk az adósságtérképet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
