Elszokott a népszavazástól az ország, és nem is mostanában kell fáradoznia a demokráciának ezzel az intézményével: a találékony Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 22 kérdést söpört le az asztalról a héten. Abszurd, hogy a legutóbbi népszavazáson a kormány migrációs kérdésére lehetett felelni, és a Fidesz–KDNP tematizál a nemzeti konzultációkkal is.
A kormány kétszer szorult sarokba népszavazás miatt: a vasárnapi boltzárról szóló referendumot minden eszközzel, köztük kopaszokkal akadályozták. Később visszakoztak, amint ezt tették az olimpiáról szóló népszavazás miatt is, amit a Momentum által összegyűjtött aláírások miatt kellett volna kiírni. Számos kínos kérdésben szavazhattak volna a választók, ha az NVB demokráciabarát jogszabályok között és hasonló hozzáállással dönt a beadványokról. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás a korrupciógyanús ügyletek, a médiaköltések szabályozása a féktelen propaganda gyakorlatába szólhatott volna bele. Az első kérdést Tóth Bertalan, az MSZP-elnök, a másodikat Hadházy Ákos volt LMP-es képviselő nyújtotta be. Hadházy egymillió aláírás összegyűjtésére vonatkozó kezdeményezésével próbálja megkerülni a hazai korlátokat.
A hirdetésekre irányuló kérdést azért tagadta meg a bizottság, mert a tájékoztatás, tájékozódás szabadságának alaptörvényben biztosított jogát féltette. Egy másik kérdés a kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseinek közzétételét szabályozta volna, de mivel a kérdés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ennek hitelesítését is megtagadták, hivatkozva a költségvetési törvény és az alaptörvény érintettségére és az egyértelműségi problémákra is.
Lényegében ugyanerre hivatkozva tagadta meg Kassai Dániel LMP-ből kizárt politikus hasonló tárgyú kérdését, azt a kezdeményezést pedig, amelyik arra vonatkozott, hogy a kormányhivatalok jövő év szeptember 1-jétől létesítsenek foglalkoztatási jogviszonyt az ápolási díjra jogosultakkal, a költségvetési törvény érintettsége és egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítették.
Az NVB egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítette azokat a kérdéseket sem, hogy jövő szeptembertől legfeljebb heti 22 óra lehessen a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, a tanítási órák száma tanítási naponként ne haladja meg a hatot a középiskolákban, az ötöt az általános iskola felső tagozatán és négyet az alsó tagozaton. Az NVB többsége szerint ugyancsak nem volt egyértelmű az a kérdés, amely arra vonatkozott, hogy a nem egyházi fenntartású oktatási intézményekben ne legyen kötelező tantárgy sem a hittan, sem az erkölcstan.
A pártok ne kapjanak állami támogatást az országgyűlési képviselők választásán kampánytevékenységre – ez a Civil Mozgalom Egyesület kérdése volt. Mivel ezt a választási törvény szabályozza, és arról nem lehet népszavazást tartani, az NVB megtagadta a hitelesítést.
A Kúria még közbeszólhat, az eredmény azonban már nem Patyi Andrást találja a bizottság élén. A Közszolgálati Egyetem volt rektora – akit Orbán Viktor inkább megalázó, semmint vicces élccel bírságbajnokként említett – a Közigazgatási Felsőbíróság elnöki posztjának a várományosa. Helyén Rádi Péter ügyvéd folytatja a választási bizottságban.
Sem az állami reklámköltésekről, sem az Európai Ügyészséghez csatlakozásról nem lehet népszavazást tartani. Legutóbb a Fidesz migrációs kérdése ment át az éber NVB-n.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
