Személyes presztízsharc, politikai érdekütközés és szakmai vita – mindezek együtt adják a magyarázatát a fővárosi kórházigazgatók kálváriájának.
Február 28-ig négy budapesti kórház (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Központi Sztomatológiai Intézet, Uzsoki, Szent Imre) vezetésére ír ki pályázatot a főváros, ezekre a korábbi intézményvezetők is jelentkezhetnek – de egyikük sem fog. A 12 fővárosi fenntartású kórház közül három másikban (Szent János, Heim Pál, Bajcsy-Zsilinszky) pedig fegyelmi vizsgálat indulhat.
– Sem az orvosokról, sem a betegekről nem mondunk le – mondta Tarlós István főpolgármester, aki szerint nincs olyan utasítás vagy megállapodás, hogy felmentsék a főigazgatókat. Az érintettek mindezt máshogy élik meg.
A keddi találkozón Tarlós István kedélyesen elbeszélgetett a 12 fővárosi kórház vezetőjével. Úgy tudjuk, ez sokkal barátságosabb volt, mint az előző heti, amikor Szentes Tamás főpolgármester-helyettes raportra hívta a négy vezetőt. Forrásaink azt mondták: a főpolgármester több ízben is kioktatta, felelőssége vonta helyettesét. Fesztelenül beszélt, míg egyes újságokat negatívan minősített, addig például a Hír Tv-ről azt mondta: szeretjük.
Gerő Gábor, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főigazgatója sem indul az intézményvezetői posztért, ugyanis a pályáztatást úgy értékeli, hogy nem óhajtanak tovább vele dolgozni, azaz kirúgták, bár közalkalmazotti státusa megmarad. – Politikai akcióról van szó. Várható volt, hogy a zsákmányszerzés áldozatául fognak esni a kórházak is – nyilatkozta lapunknak a főigazgató, aki szerint intelligensebb megoldást is lehetett volna alkalmazni. A bizonytalan helyzetért a politika a felelős, s emiatt lazul a fegyelem – állítja. Gerő Gábor úgy véli: a fővárosi kórházak összesen hatmilliárd forintos adósságállományát nem lehet összevonni, hiszen a tartozások egy része már lejárt, tehát külön kellene vizsgálni az egyes intézményeket. A kórházak havi bevétele 7,1 milliárd, három kórházban kirívó a tartozás.
Egy másik érintett kórház vezetője négyszemközti találkozót kért a főpolgármestertől, s jelenleg a válaszra vár. A főigazgató csalódott, úgy érzi, nem hibázott és sajnálja, hogy nem tud a mindennapi feladatokkal foglalkozni. – A bizonytalanságot minden munkatárs nehezen viseli, nem tudják, mihez kell alkalmazkodni – mondta név nélkül.
Az egyik 65 éves főigazgató azt mondta: nagyon rosszul érzi magát a kialakult helyzetben, táppénzen egy napot sem volt az elmúlt tíz évben, legjobb tudása és lelkiismerete szerint dolgozik, de még sincs befolyása az eseményekre. Nem ragaszkodik a székéhez, szeretne továbbdolgozni az egészségügyi ellátásban. Úgy véli: finanszírozási ámokfutás zajlik és mindenki a politika sodrásába kerül, ezért nem adja nevét. Az egészségügyi intézmények holdingba tömörítése, egységesítése nem új keletű: már Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke kidolgozott egy részletes tervet, s a 2009-es kórházi átvilágításkor megállapították, hogy a tervvel 5 milliárd Ft megspórolható, a hatékonyság pedig növelhető. A Fidesz akkor tiltakozott, végül nem lett semmi az átalakításból. Az a Pesti Imre is ágált a tervezet ellen, aki most mégis hasonló ötlettel állt elő: fővárosi kezelésbe adnák a kórházakat. Ezzel rögtön szembe is került Tarlós Istvánnal, aki szerint a fővárosnak nincs pénze a fenntartásukra. Szentes Tamás, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes Pesti Imre köreihez tartozik. Szentes ismerői azt állítják: aligha lehetett magánakció, amikor magához rendelte a kórházigazgatókat. Emlékezetes: Tarlós külföldről üzenve állította le Szentes akcióját, megalázó helyzetbe hozva ezzel helyettesét.
A szakmai alapú presztízsharc most eldőlni látszik: a főváros, ahogy Tarlós István fogalmazott, „állami gondozás” alá adja 12 kórházát. Vagyis a szakmaiból politikaivá lett presztízsharcot Pesti Imre, a korábbi egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, majd a fővárosi kormányhivatal kormánymegbízottjává kinevezett politikus vesztette el. Alulmaradásának egyik oka, hogy a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által felvázol Semmelweis-terv kilenc nagytérségre osztaná az országot, és ezek közül háromnak egy-egy budapesti kórház lenne a központja. Ezzel a lépéssel a főváros mindenesetre megszabadul a 12 kórház fenntartásának költséges nyűgétől. Az viszont egyelőre nem látható, mitől lenne jobb, hatékonyabb, olcsóbb a 12 kórház átadása az államnak.
Új főigazgatókat nevezhetnek ki tíz állami egészségügyi intézet élére. A nemzeti erőforrás miniszter megpályáztatja az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az Országos Sportegészségügyi Intézet, az Országos Vérellátó Szolgálat, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, az Állami Szívkórház Balatonfüred, a Gottsengen György Országos Kardiológiai Intézet, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, a Mátrai Gyógyintézet és a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet főigazgatói posztját.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
