Kormánygáz. - 15-20 százalékos gázáremelést vagy ennek megfelelő adótehernövelést eredményezhet a kormány energiapolitikája – pontosabban a kabinet kényszeres Gazprom-függése, illetve az újabb (negyedik) rezsicsökkentés.
Emlékeztetőül: Orbán Viktor többször deklarálta, hogy az orosz gáz nélkül nincs élet. És nemcsak beszélt, hanem cselekedett is: beletolta Magyarországot a Déli Áramlatot kiváltó Török Áramlat projektbe: a gigászi gázvezetéket a többi között Szerbiával és Macedóniával építenénk. Miközben Orbán odaadja magát a Gazpromnak, Nyugat-Európa sikerrel szabadul a gázóriás öleléséből. A kiutat Norvégia jelenti. Idén januárban ugyanis 29,2 milliárd köbméter gázt exportált Nyugat-Európába, míg a Gazprom csak 20,3 milliárd köbmétert.
Norvégia bekeményít
Márpedig Norvégia eddig soha nem tudta beelőzni az oroszokat – ám piaci várakozások szerint nemsokára első számú exportőr lesz: ezt támasztja alá az az adat, hogy míg korábban a Gazprom az európai gázfogyasztás 43 százalékát adta, immár 42 százalékra szelídült a részesedése, míg a norvégok 34 százalékos aránya 38 százalékosra izmosodott. Gázpozíciójukat egyrészt az javítja tovább, hogy az oroszok az utóbbi fél év brutális nyersanyagár-zuhanása miatt már nem tudnak nagyon aláígérni a konkurenciának, másrészt az, hogy Nyugat-Európa politikai döntés alapján távolodik Putyin elnök rezsimjétől. Így piaci elemzők szerint nem véletlen, hogy a német import 7 százalékkal esett – a mintegy 900 milliárd forintot az orosz gázipar vesztette el.
Moszkva nem csökkent
Éppen ezért jogos a kérdés, miképp kompenzálja veszteségeit Oroszország. Egyes vélemények szerint ahol politikai-gazdasági befolyásánál fogva megteheti, ott nem enged az árból, azaz még a világpiaci csökkenéseket sem követi, sőt. Márpedig Magyarország ilyen terület. És a helyzetet nehezíti, hogy a kormány – miután három menetben megvágta a közüzemi díjakat – újabb rezsicsökkentést akar. Hivatalosan ez most csak annyi lesz, hogy törvény kötelezi majd a szolgáltatókat arra, a meghatározott gázórát szereljék fel a háztartásokban, így a kormány álláspontja szerint sok esetben csökken majd az alapdíj.
Adózva olcsóbb
Közben pedig az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENK) százezrével veszi át a lakossági gázszolgáltatást befejező cégek ügyfeleit. (Kormányzati remények szerint 3,3 millió „kuncsaftja” lesz az állami cégnek, amelyik nemcsak a gáz-, hanem az árambizniszbe is beszáll.) Ám minél nagyobb az ENK ügyfélszáma, annál többe kerül az állami „gázmonopólium” az embereknek. A lakossági gázüzletág ugyanis veszteséges – évente a társaságok mintegy 80-100 milliárd forintot buktak rajta. Többek között azért, mert veszettül sokba kerül a hálózat – akadt olyan magáncég, amelyik a fejlesztésére az utóbbi öt évben 150 milliárd forintot költött. Ráadásul, ha az éppen mélyrepülő nyersanyagárak ismét emelkedni kezdenek, az ENK egyre több hiányt termel. A kormány számára valószínűleg nem marad más kiút, mint árat emelni, ezzel azonban legfőbb politikai-gazdasági tételét adná fel, így marad az adóemelés. Ami egyformán érint mindenkit, azokat a családokat is, akik nem gázzal fűtenek – és akik így a rezsicsökkentésből is kimaradtak.
1195 milliárd
forint árbevételt ért el az MVM-csoport, fennállása óta legnagyobbat, 273 milliárddal többet, mint 2013-ban. Azaz jól láthatóan az állami cég most sem igyekszik kímélni a fogyasztók pénztárcáját. (Az MVM-csoportból egyedül Paks termel, a többi kvázi „áram- és gázelosztó” cég.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!