Az egészségügyi kormányzat szabadulna tőlük, pedig a körzeti orvosokat tehermentesítik.
- A területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok kevesebb finanszírozást kapnak az államtól.
- Több mint 200 ezer beteg kereshet új háziorvost, ha a helyzetük végleg ellehetetlenül.

 
Háziorvosi rendelő várójában - Fotó: Németh András Péter

Átlagosan 40 százalékkal kevesebb pénzért végzik munkájukat a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok, mint kollégáik – és helyzetük évről évre rosszabbodik. Pedig ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, és betegük sincs kevesebb, mint a körzeti háziorvosoknak. A különbség csak annyi, hogy nem tartozik hozzájuk terület, ahonnan kötelezően fogadniuk kell a betegeket, hozzájuk bárki bejelentkezhet. Ezzel pedig legtöbbször épp a túlterhelt, körzettel rendelkező háziorvosokat tehermentesítik. Pácienseik száma mintegy 200-250 ezerre tehető országosan.

Képviselőjük, Józsa Terézia azt mesélte lapunknak: 1992 óta vihetnek a háziorvosok úgy praxist, hogy nem kötnek szerződést önkormányzattal, vagyis nincs területi ellátási kötelezettségük. „2002-ig kórházban dolgoztam, de magánéleti okokból váltanom kellett. Úgy döntöttem, háziorvosként dolgozom tovább, viszont nem volt 10 millió forintom, hogy praxist vegyek Budapesten. 2012-ig volt rá lehetőség, hogy legalább 200 beteggel – amennyiben megteremtjük a működés feltételeit (rendelő, alkalmazottak, felszerelések) – elindítsuk a rendelést. Jelenleg 1400 betegem van, de csak azért ennyi, mert húztam magamnak egy létszámhatárt: úgy gondolom, efelett romlana az ellátás minősége, mivel sokkal kevesebb idő jutna a betegekre” – mondja Józsa Terézia.

Bár a körzet nélküli háziorvosok soha nem kaptak annyi támogatást az államtól, mint a többi háziorvos, a komolyabb problémák néhány éve kezdődtek. Az egészségügyi kormányzat egy 2011 decemberében elfogadott egészségügyi salátatörvényben arról döntött, hogy 2015. december 31. után elvesztik a működési jogukat. Akkoriban még 304 ilyen orvos működött az országban, több mint 260 ezer beteggel, mára némileg csökkent a számuk, mivel a döntés után sokan feladták a praxisukat, nyugdíjba mentek vagy külföldre távoztak. Józsa Terézia akkoriban kezdett el azért küzdeni, hogy velük is egyeztessen a kormányzat, de csak falakba ütközött és ütközik most is. Azóta ugyan a döntést visszavonták, de rohamosan kezdték megvonni finanszírozásukat: nem kompenzálták esetükben a vizitdíj 2008-as kiesését, 2011-ben megvonták tőlük a teljesítménymutatók által számított többletfinanszírozást – ezt körzeti orvosoknak folyamatosan emelik, és nem kapják a 130 ezer forintos rezsi-hozzájárulást sem. „Öt szakvizsgával, oktató háziorvosként jelenleg 660 ezer forintot kapok a praxisomért, míg egy körzeti háziorvos – ugyanennyi beteggel – körülbelül 1 millió 100 ezer forintot. Pedig mi is ugyanazt a tevékenységet folytatjuk, ugyanazzal az OEP-szerződéssel, ugyanúgy járunk házhoz, és ügyelünk, ha szükséges” – panaszolja Józsa Terézia. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár február elején kijelentette, hogy a finanszírozás emelésére továbbra sem számíthatnak.

Működési zavar
Az egészségügyi államtitkárság általában azzal érvel, hogy a területi háziorvosi rendszer áttekinthetőségét zavarják a körzet nélküli orvosok, de ellehetetlenítésük mögött az is állhat, hogy a kormányzat szeretné, ha ezek az orvosok betöltenék a jellemzően vidéki, üresen álló háziorvosi praxisokat. Ez azonban várhatóan nem történik meg, mivel ehhez általában több száz kilométerre kellene költözni, és az orvosoknak magára kellene hagyniuk jelenlegi betegeiket. Ráadásul legtöbbjük idős, és azért visz ilyen típusú praxist, mert az önkormányzat ugyan nyugdíjazta őket, a betegeik mégis ragaszkodtak hozzájuk.

 

Egyelőre senki nem válaszol a területi ellátási kötelezettség nélküli orvosok legfontosabb kérdésére: mi lesz velük, valamint a betegeikkel?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!