A Kúria is beszállt a bankok és ügyfeleik között, egyre gyakrabban a bírósági tárgyalótermekben zajló vitába. Jogi elemzésük szerint a bankok csakis olyan tényezők miatt növelhetik ügyfeleik terheit amelyek a pénzintézet működéséhez szorosan kapcsolódnak. Ha csökken például a jegybanki alapkamat csökkennie kell a törlesztőrészleteknek is.
Tisztességtelenül járnak el a bankok, amikor érthetetlen feltételeket foglalnak a hitelszerződésekbe – állapította meg többek között a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának jelentése, amely 50, a bankok egyoldalú hitelszerződésmódosításával kapcsolatos bírósági per tapasztalatait összegezte. A Magyar Nemzet által ismertetett munkaanyag azt vizsgálta, a bankok milyen feltételek mellett változtathatják meg egyoldalúan az ügyfelekre nézve hátrányosan a kamatot, díjakat és más költségeket a fogyasztói kölcsönszerződések esetében. Vezekényi Ursula a kilenctagú elemzőcsoport vezetője elmondta, ezeknek a tételeknek az egyoldalú emelését a korábbi és a hatályos jogszabályok is lehetővé teszik, és ez nem számít magyar sajátosságnak, számos más országban is hasonló a szabályozás. Ezzel kapcsolatban azonban felhívta a figyelmet az úgynevezett szimmetriaelvre is, amely szerint a pénzintézet ugyan a rögzített feltételek mellett felemelheti a fizetendő költségeket, de emellett díjcsökkentésről is köteles határozni, ha a tényezők ellentétes irányba hatnak. A jegybanki alapkamat növekedésénél például emelhetik az ügyféltől beszedett kamatot, de ha csökken, kötelesek leszállítani a törlesztőrészleteket.
A hitelintézeti törvény jelenleg is kimondja, hogy a bankok csak objektív körülményeket nevezhetnek meg az emelések okaként, és ezeket a lehetséges eseteket tételesen fel kell sorolniuk a szerződésekben. Akkor is hibát követnek el azonban, ha a szerződés szövegének ezen részei nem közérthetőek és egyértelműek, ugyanis ezeket a passzusokat úgy kell megfogalmazni, hogy ne legyen szükség egyetemi végzettségre értelmezésükhöz. Az ilyen jellegű perekben a bíró mérlegelheti, hogy az adott szöveg megfelelt-e a közérthetőség feltételének.
Az elemzés rámutat: kizárólag olyan tényezőket tüntethet fel a bank költségnövelő tényezőként, amelyek a pénzintézet működéséhez szorosan kapcsolódnak és szakmailag indokoltak, így például a gáz világpiaci árának növekedése miatt nem emelhetik az ügyfelek terheit. A költségnöveléseknél az arányosság is fontos, nem indokolhat például 10%-os emelést a jegybanki alapkamat félszázalékos emelése. A testület nem foglalkozott a lakáscélú hitelekkel, ugyanis ezek esetében kormányrendelet szabja meg, mikor növelhetik a törlesztőrészleteket. A munkaanyag az elkövetkezendő hónapokban még változhat a különböző érintett szervezetek javaslatai alapján, hogy a jövőben a hazai ítélkezési gyakorlat ehhez alkalmazkodhasson.
A belső átcsoportosítások nyomán csökkent az ügyhátralék és a bírói munkateher, de még vannak további belső tartalékok a Fővárosi Törvényszék munkaerő-gazdálkodásában – mondta Fazekas Sándor, az ország legnagyobb bíróságának elnöke az MTI-nek. Az ország összesen mintegy 2900 bírájának több mint egynegyede, 747 bíró dolgozik a Fővárosi Törvényszéken. A vizsgálatok szerint mintegy tizedével, 77 bírói álláshellyel kellene bővíteni a törvényszéket ahhoz, hogy országos viszonylatban elfogadhatóak legyenek a munkaterhek – közölte az idén januárban kinevezett elnök.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!