Kutyabajuk - Már így is működnek a kutyagyárak – a selejt marad itthon

Nem újabb nemzeti homorítás és nem újabb nemzeti mutyi – ebben többé-kevésbé biztosak a legújabb ebtörvényt kommentáló forrásaink. És abban is egyetértenek, hogy a kormány gyakorlatilag lerúgta magáról a felelősséget, amikor úgy döntött: a jövőben az állam csak a magyar fajták törzskönyveiért vállal felelősséget. (A törvény 180 nap múlva lép hatályba.) Magyarán: csak a „hungarikumok” származási papírjai minősülnek közokiratnak – és ez esetben ez azt jelenti, hogy az eredetet, a tartási körülményeket, illetve a kutyák egészségügyi állapotát csak mintegy 200–400 kutya esetében hitelesíti a kormányzat. Ugyanis a jelek szerint a magyar eb nem dömpingáru, csak töredéke az évente törzskönyvezett mintegy 10-11 ezer kölyöknek.

Káosz és spórolás

Hogy a kormányt pontosan mi motiválta az új jogszabály megalkotásáról, arról szórnak a vélemények. Ám az biztos, magyarázza egyik forrásunk, hogy már a szocialista kormányok alatt is készült egy, a törzskönyvezés rendjét átíró terv, ám végül az agrártárca hagyta a fenébe az egészet, ugyanis a különböző szakmai szövetségek képtelenek voltak zöld ágra vergődni egymással és a minisztériummal. Információink szerint a jelenlegi kabinet is épp ezért szállt ki, ugyanis nem tudott mit kezdeni a kutyaszövetségek közötti torzsalkodással. (A hivatalos indoklás szerint a kormányzat a törzskönyvkör szűkítésével spórolni szeretett volna, mivel ingyen biztosította a papírt az ebeknek. Az más kérdés, hogy a megtakarítható összeg mindössze pár tízmillió forint.)

Vészes ebdemográfia

Az viszont tény, hogy már így is drasztikusan apadt a törzskönyvezett ebek száma: 2014 óta a 20-23 ezres „kölyökállomány” megfeleződött. „Jelentősen csökkent több populáció is, például a retrievereké – de a magyar fajták sem kerülték el a recessziót: kevesebb az erdélyi kopó, a magyar agár és a drótszőrű magyar vizsla”, magyarázza Korózs András.

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) elnöke összességében nem aggódik az új rendszer miatt: szerinte a törzskönyv csak nálunk számít közokiratnak, máshol a kennelklubok intézik a papírozást. A jövőben csak az lesz a hiteles ebtörzskönyv (és ez ma sincs másképp), amelyen a MEOE pecsétje és a nemzetközi ebtenyésztő (kinológiai) egyesület (FCI) bélyegzője szerepel. Kivétel persze a kilenc magyar kutyafajta, mert azok állami felügyelet alá tartoznak, számukra az állami tenyésztőszervezetek állítanak ki közokiratot, és az ilyen ebeket tenyésztők állami támogatást is kapnak.

Itthon a selejt

Azt persze Korózs sem tagadja, hogy az említett 10-11 ezer kölyöknél jóval több, mintegy 30-40 ezer kutyus jön a világra papír nélkül, de ezt csak becsülni lehet, ugyanis az úgynevezett szaporítók nem tagjai a tenyésztőegyesületnek. Sok tenyésztő egyébként a bonyolult bürokrácia miatt hagyta a törzskönyvezést, ugyanis itthon az ebekre ugyanaz a törvény vonatkozik, mint a haszonállatokra. Külföldön viszont egyszerűbben működik a rendszer – így a törzskönyv nélküli ebek nagyobb része ide kerül, általában a mediterrán országokba, mivel ott elegendő egy EU-s szabványigazolvány, az úgynevezett pet passport. Itthon pedig a „szaporítványok” selejtje marad.

Állatkínzás is lehet

Éppen emiatt aggódik Kiss László. Az MSZP politikusa szerint ugyanis innentől a tenyésztők becsületességén múlik a „kutyapapírok” igazságtartama. Azt nem vitatja, hogy aki külföldön értékesíti több százezer forintért az állatait, az nem spórol a tartási és az egészségügyi körülményeken. Ám a szaporítók, akik búcsúkban kosárból, apróhirdetésekben stb. árulják a kölyköket pár ezer, pár tízezer forintért, a jövőben fittyet hányhatnak az előírásokra. „Az állami törzskönyv mögött egy állatvédelmi jelzőrendszer állt, szakemberek figyeltek az oltásra, a pároztatásra, a tartásra. Ha ez nincs, akkor mi védi a kutyákat?”, háborog Kiss. Szerinte odáig fajulhat a helyzet, hogy a méltatlan körülmények kimerítik az állatkínzás fogalmát is. Ami persze bűncselekmény – de Kiss szerint úgy nem lehet több ügyet felderíteni, ha csökkentik a rendőrök számát. Márpedig az állatvédelmi törvény alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) végzi az összes gazdasági haszonállat körülményeinek ellenőrzését. Minderre csupán 5-10 szakembere van a hatóságnak, így csak a magyar fajtákra jut idejük, energiájuk, ha jut egyáltalán.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!