Eb ura adó

Agresszíven morog rám a kutya a Hárs-hegy tetején, a Kaán Károly-kilátó tövében. Sötétbarna vizslaféleség, ápolt szuka, kék nyakörves. Ez az év első hétfője. Gazdi sehol. Az állat nem enged tovább, a fogait mutatja, vadul ugat minden mozdulatra. Szerencsére csak fenyeget, nem támad. Egy anyuka is van ott két gyerkőccel, ők is hiába próbálkoznak.

Bennük sem bízik az eb, őket is megmorogja. Őrzi a kilátót, szinte kisajátította az oda vezető utat. Óvatosan araszolok felé, míg végül behúzott farokkal el nem rohan mellettem. Akkor esik le a tantusz: hiszen ez az állat fél!... Talán idáig futott ijedtében a petárdázás zaja elől. Talán éhes és szomjas is. De nem. Enni sem akar, a lurkók hiába csalogatják, nem közelít.

A kirándulókat, kocogókat faggatom, jönnek szembe vagy tízen a Szépjuhász­néig, de egyikük sem keres elkóborolt kutyát. –

Majd csak választ magának végül gazdát – véli egy idősebb nő. A büfében sem kérdezősködtek elbitangolt eb után. – Így megy ez már hetek óta – legyint a büfés. – Amikor novemberben bejelentették, hogy jön az ebadó, pár nap alatt ellepték a környéket a kitett kutyák. Épp ilyen jól ápolt, nemritkán fajtatiszta, nyakörves házi kedvencek. Autóval hozták őket a városból, és itt rakták ki, az erdőszélen, majd elhúztak a gazdik. Volt, amelyiken még a pórázt is rajta hagyták. Keresik az állatok a hazautat az erdőben, eljutnak az ösvényen csúcsig, és néhány nap múlva, ha már éhesek, szomjasak, lejönnek. Jobb esetben innen is hamar továbbállnak. De olykor nem tűnnek el. Én már vagy tízszer hívtam november óta az ebrendészetet, mert ha falkába verődnek, az emberre is rátámadhatnak…

Meg is tették már a héten: egy idős kozármislenyi nőre rontott rá két nagy testű kutya, miután széttépték a vemhes kecskéit.

A Dunántúli Napló híre szerint a gyepmesternek sikerült befognia az ebeket, volt bennük azonosító chip, s az egyik állat az utca végéről szökött meg a szilveszteri durranások miatt.

– A legrosszabb időszakban, télen ért minket az ebrendészeti hozzájárulás híre – mondta lapunknak Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesü­letének elnöke. – Abban, hogy dugig megteltek az ebtelepek, nem csak a szokásos szilveszteri petárdázás miatti szökések játszottak közre, hanem már korábban elindította a folyamatot az általános gazdasági helyzet romlása, az egyébként is problémásabb, drágább téli ebtartás. És a novemberi hír is sokkolta az embereket, hogy kutyánként legalább hatezer forintos adót, pontosabban hozzájárulást vethetnek ki rájuk az önkormányzatok. Ha ez nem is következett be mindenütt, túl sokan gondolták úgy: inkább szélnek eresztik a kutyáikat.

Dr. Kozma Tamás, Budapest Főváros Közterület-felügyelet Állategészségügyi Szolgálatának szakmai vezetője szerint egyelőre az emberek csak érdeklődnek náluk az ebadóról. Igaz, hogy az utóbbi időben jóval több kutya kerül hozzájuk, de ez a szilveszteri petárdázásnak köszönhető, hiszen rengeteg kutya szökött el újév éjszakáján. Azt azonban hangsúlyozta, hogy mivel még egyáltalán nem biztos, hogy bevezetik-e az ebadót, és ha igen, milyen formában, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy valaki emiatt akar megválni házi kedvencétől. Ám mivel a kutyákra vonatkozó adó évente legfeljebb 6 ezer forint, azaz havonta 500 forint lehet csupán, véleménye szerint egy felelős állattartó képes, és hajlandó lesz kifizetni ezt az összeget is kedvencére.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!