Felépül egyszer a házunk?

Pontrendszer alapján veszik figyelembe az igénylők jövedelmét, illetve gyermekeik számát. Természetesen előnyben részesítik a családokat. A képlet igen bonyolult: az építendő lakás négyzetmétereit megszorozzák a megszerzett pontszámmal és annak forintellenértékével (egy pont 2500 forintot ér). Támogatást 130 négyzetméternél nagyobb lakás építésére nem lehet igényelni – így jön ki a 3,5 millió forintnyi plafon, de a szakértők átlagosan 3 millió körüli összegekkel számolnak. 2012-ben háromezer-ötszázan juthatnak pénzhez, s a számukat aztán fokozatosan kívánják növelni, maximum 20 ezerig. Remélhetően a befektetés az államnak is meg fog térülni, az új lakások után befolyó adók és járulékok befizetésével.

Nem csak az új lakások építését támogatja majd az állam. Visszatérnek az euróalapú hitelek, melyeket tavaly szüntettek meg. Most azzal indokolják a javaslat életképességét, hogy a forinthitelek díjai 10 százalék fölé emelkedtek, ez pedig lélektanilag kedvezőtlenül hat a hitelfelvevőkre. Az euróalapú kölcsönök kamata azonban egy számjegyű, így könnyebben veszik majd rá magukat az emberek, hogy hitellel segítsenek anyagi helyzetükön. Mintha ez épp így lett volna a hitelválság előtt is… A másik, nem kevésbé meggyőző indok az, hogy a most felvett, legalább 20 évig törlesztendő jelzáloghitel utolsó részleteit várhatóan (!) már euróban adhatjuk fel a postán, mert addigra talán (!) az lesz nemzetünk fizetőeszköze is.

Ezt az elgondolást némileg gyengíti az a javaslat, mely szerint a forinthitelekhez viszont kamattámogatást nyújt majd a kormány. A legnagyobb hitel – amíg ez a támogatás tart – használt lakásnál 5 millió, új lakás vételekor pedig 10 millió forint lenne. Cserébe a kamattámogatás időtartama azonban lecsökken, egész pontosan 20 évről ötre. Sőt, még ez alatt az 5 év alatt is folyamatosan csökken a támogatás mértéke, az első évben a kamat 50 százalékát fizetné az állam, az utolsóban viszont már csak harmincat. Ez az ajánlat is elsősorban a gyermekes családoknak kedvez, ők ugyanis utódaik számától füg­gően akár 15 millió forintig használhatják ki a támogatást. Már ha rendelkeznek valamennyi önrésszel, és van bejelentett állásuk.

A kormány és a Magyar Bankszövetség ötpontos mentőcsomagot dolgozott ki, melyben kísérletet tesznek a jelzáloghitelesek megsegítésére is. A megállapodás szerint a frankhitel mellett az euró- és jenalapú kölcsönt felvevők is garantált árfolyamon törleszthetik adósságukat 30 millió forintos összeghatárig. Meg nem erősített hírek szerint az árfolyamok rögzítése legfeljebb 2015. június 30-ig tart majd, a frankot 190, az eurót 263 forinton váltanák. A jenhitelek rögzítése 199/100 forinton történne. Megalakul végre a Nemzeti Eszközkezelő is, ami a tervek szerint az ingatlanokat forgalmi értékük töredékéért, nagyvárosokban 55, kisváro­sokban 50, falvakban pedig 35 százalékáért államosíthatná. A kilakoltatási moratórium megszüntetésével egy időben árverezési kvóta lépna életbe, így egyszerre legfeljebb a veszélyeztetett ingatlanok 5 százaléka kerülhet kalapács alá.

Az alacsony jövedelműeknek a jövőben a bérlakások nyújthatnak megoldást, már ha sikerül kicselezni Brüsszelt. Némi problémát jelent, hogy e pillanatban uniós pénzeket nem lehet szociálislakás-építésre költeni, így először a jogszabályok módosítására lesz szükség. Ha azonban ez az akadály elhárul, ötezer lakás épülhet 80 milliárd forintból, aminek fele jönne az unióból, a másik 40 milliárd pedig 20 éves, 3,5 százalékos kamatozású hitelből, aminek fedezete a lakások bérleti díja. Ez négyzetméterenként 1000 forint körüli összeg lenne. A lakásokba elsősorban közalkalmazottak, nyugdíjasok és családalapításra készülő vagy családos fiatalok költözhetnek be, amennyiben bérből élnek, és alacsony vagy közepes jövedelemmel rendelkeznek. Azt, hogy kevés pénzből hogyan lehet ötven-hetven ezret bérletre költeni, ma még titok. Elsőként egy 500-1000 lakásos mintaprojektet terveznek, és csak annak sikeressége (20 év?) után kezdődnének a nagyobb beruházások.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!