Kiszivárgott, mit tervez a kormány a lakáshitelesekkel: már szó sincs a 100 ezer bajba jutott család megmentéséről, és a több százmilliárdos költségnek sincs nyoma.
Mindenkit sikerült meglepnie a kormányzatnak a fizetésképtelen lakáshitelesek megmentését szolgáló, régóta ígért Nemzeti Eszközkezelő Társaság terveivel. Azt ugyanis csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsi közleményéből tudhattuk meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) végre elkészítette a tervet, s már be is illesztette a nemzetközi pénzügyi szervezetnek benyújtott tájékoztatóba.
Nem véletlenül rejtegették a tervezetet, mert az Orbán Viktor miniszterelnök emlékezetes, tavaly nyári 29 pontos gazdasági akciótervében ígérthez képest meglehetősen sovány megoldást kínál az NGM. A három „pillér” köré szerveződő rendszer első körében a bankokat ösztönöznék a hitelek átstrukturálására. Amennyiben ezt követően újra bajba jutna a megsegített hiteles, akkor a második pillérben jönne az állami garanciavállalás. Majd az első két kör kudarca esetén a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, hogy azután bérbe adhassa az adósnak. Fontos körülmény, hogy csak az alacsony jövedelmű háztartások kerülnének be a megsegítendő körbe, s az NGM az első két évre 10-11 milliárdot tervez erre a célra, 2013-2014-ben pedig 130 milliárd forintot.
Az eddig kiszivárgott tervekből és a szerény költségvetésből a részletek hiányában is kiviláglik annyi, hogy a kormány igyekszik időben eltolni a problémát, s a bajban lévő lakáshitelesek szűk körére korlátozná a segítségnyújtást. A bankok szerepvállalása első látásra talán „fából vaskarikának” tűnik, különösen a bankadó fényében.
Észre kell azonban venni, hogy a bankoknak, a látszattal ellentétben, korántsem érdeke a bajba jutott adósok lakásainak tömeges árverezése. Ez ugyanis egyrészt még jobban leszorítaná az ingatlanpiaci árakat, másfelől rávilágítana, hogy a bankok hitelportfólióiban fedezetként nyilvántartott ingatlanok korántsem érnek annyit, mint ami a pénzintézetek könyveiben szerepel. Magyarán, kiderülne, hogy a banki fedezetek szerényebbek az elkönyveltnél. Ennyiben tehát elképzelhető, hogy az első pillér – meg az ehhez kapcsolódó második – mégiscsak működőképes lehet.
Arra tehát mutatkozik némi esély, hogy ha nagyon nagy késésekkel is, s az ígértnél jóval szűkebb keretek között, de legalább valami történik a bajba jutott hitelesek egy meglehetősen szűk körében. Az önkormányzati szerepvállalást egyelőre találgatni sem érdemes, mert arra csak két banki kör (átstrukturálás, állami garanciavállalás) után kerülne sor, vagyis attól még vélhetően évekre vagyunk.
Az embereket ismét csak hitegetik – ez mondta lapunk kérdésére Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének Főtitkára. Szerinte a kormány által tervezett megoldás jól hangzik, de nem nyújt érdemi megoldást. – Azokon, akik mára már tényleg nagy nehézséggel küszködnek eladósodásuk miatt, csak a harmadik pillér segíthetne, ám arra már nincs idő, hogy eljussanak addig – mondta a főtitkár. A kormány a napokban beszélt négyszázezer új munkahely négy év alatt történő megteremtéséről, Lénárd Mariann szerint, ha ezt négy hónap alatt tudnák megvalósítani, akkor az enyhítene a hitelesek kritikus körülményein. De szerinte a valódi probléma az, hogy nem összehangoltak a kormány intézkedései.
Lénárd Mariann szerint az igazi katasztrófa akkor következhet be, ha lejár a kilakoltatási moratórium. – Óriási botrány lesz. A hiteltörlesztés miatt tönkrement családok olyan károsodáson mentek keresztül, ami legtöbb esetben a mentális leépülésükhöz is vezetett. Ezek az emberek végső elkeseredésükben mindenre elszántak – fogalmazott.
A moratórium elvben április 15-én jár le. Azért csak elvben, mert a zavaros kormányzati nyilatkozatokon egyelőre nehéz kiigazodni. A kormányszóvivő eddig annyit mondott: a moratórium április 15-én lejár, ám fizetésképtelenség miatt eztán sem kerülhet senki utcára. Ugyanakkor a moratórium, bár átmeneti biztonságot nyújt sokaknak, hosszabb távú következményei negatívak. – Nem fenntartható a kilakoltatási moratórium, mert ez megszünteti Magyarországon a jelzálog-hitelezést, és az sem fog tudni jelzálog-hitelhez hozzájutni, aki teljesen normálisan kívánja ezeket a hiteleket fizetni – ez Erdei Tamásnak, a Bankszövetség elnökének véleménye. A moratórium morális kockázataira hívta fel a figyelmet a napokban Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is. Tény: múlt év júniusában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több mint 105 ezer olyan jelzáloghitellel terhelt ingatlanról tudott, amelynél több mint 90 napja nem fizették a törlesztőrészleteket. Ez a szám azóta csak nőtt, ám a felügyeletnek nincsenek frissebb adatai. Ezeknek az ügyfeleknek azonban szerződésük újratárgyalásával még van esélyük például átmeneti törlesztőrészlet-csökkentésre, vagy a futamidő meghosszabbítására.
Viszont van egy olyan szám a felügyeletnél, amely már a tényleges végrehajtások számát mutatja. 2010 első felében meghaladta a 15 600-at a végrehajtási vagy egyéb hasonló eljárás alá vont lakóingatlanok száma, és ebből közel 8500-at ténylegesen értékesítettek is végrehajtási vagy egyéb eljárás során.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
