Nagyot téved a kormányzat, amikor azt állítja, hogy egy jó szakma többet ér, mint önmagában egy érettségi – írják a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet kutatói Az érettségi védelmében című tanulmányuk végén. És anyagukban számtalan cáfolhatatlan adattal támasztják alá állításukat.
A legfontosabb tétel az, hogy az érettségizettek bérelőnye éppen azokban a klas?szikus ipari és szolgáltató szakmákban (például lakatosok, forgácsolók, hegesztők vagy éppen ipari és építőipari szerelők) a legnagyobb, ahol a kormányzat szerint nincs szükség érettségire is felkészítő szintű képzésre. Ráadásul a „csak” szakiskolákban végzettek kétszer akkora eséllyel szorulnak ki a szakmájukból, mint érettségizett vagy szakközépiskolában végzett társaik. „A fenti megállapítások semmilyen meglepetést nem okoznának egy, a fejlett piacgazdaságokból összegyűlt közönségnek, legfeljebb nem értenék, hogy miért osztunk meg velük közhelyesnek számító megfigyeléseket” – teszik hozzá a kutatók.
„A pályakezdő munkanélküliség Európa-szerte súlyos probléma, fiatalok tízezrei tartoznak a sem-sem nemzedékbe: ők azok, akik már nem tanulnak, de még nem is dolgoznak. Köztük a szakmunkásképzőt végzettek aránya volt a legmagasabb 2013- ban: 31,9 százalék” – erősít rá a kutatók megállapításaira Kiss Ambrus. A munkaerőhelyzetet folyamatosan vizsgáló Policy Agenda elemzője szerint azok, akik kizárólag szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, csak tengődnek: legfeljebb külföldi/ hazai idénymunkára számíthatnak, esetleg közmunkára. Ugyan önmagában az érettségi sem garantál állást, viszont biztosítja a továbblépés lehetőségét. A piac ugyanis azt tekinti jó szakembernek, aki jól képezhető, mivel a folyamatos technológiai fejlődés megköveteli, hogy a cégek időről időre tanulni küldjék alkalmazottaikat.
Például a legritkább esetben fordul elő, hogy egy idetelepülő külföldi cég azonnal talál megfelelően képzett munkaerőt – ezért általában már hónapokkal a nyitás előtt maga kezdi kiképezni az embereket, de egyre több példa van arra is, hogy saját szakiskolát nyitnak. Abban minden szakértő egyetért, hogy a jól működő, úgynevezett duális szakképzés – melynek során a tanulók a gyakorlati ismereteket egy-egy gyárban, üzemben vagy kisebb cégnél sajátítják el – valóban hatékony lehet, viszont, mint azt a tanulmány megállapítja, a tervezett magyarországi reformok a képzés természetének teljes félreértéséről tanúskodnak.
Németországban például, ahol ez a rendszer sikeresen működik, a közismeretei tárgyakat akkora óraszámban tanulják, ami tíztizenegy általános iskolai évnek felel meg, a magyar nyolccal szemben, vagyis sokkal biztosabb tudásalappal rendelkeznek. De hozhatnánk akár példaként a dán szakmunkásokat is, akiknek kétharmada beszél angolul, a magyaroknak kevesebb, mint egy százaléka.
„Azt a luxust, hogy az oktatáspolitika lemondjon a 14-15 évesek felének további érdemleges közismereti képzéséről, csak azok a dél-európai országok engedhetik meg maguknak, ahol máig fennmaradt egy, a magyarnál sokszorosan nagyobb tradicionális kisvállalkozási szektor. A magyar gazdaság számára errefelé nem vezet út.” – állapítják meg végül a kutatók.
------------------------
Vállalkozóvá válnak
Huszonöt évvel a rendszerváltás után még mindig fiatalok ezrei kerülnek ki az iskolából a munkavállalói piacra gazdasági szemlélet, felkészültség, vállalkozói ismeretek nélkül.
Persze mindig voltak iskolák, amelyek számára fontosak voltak a való életben alkalmazható tudások. Jelesül a vállalkozási ismeretek.
Ilyen a Közgazdasági Politechnikum is, amely nemcsak neve, hanem szemlélete miatt is a progresszív oktatási módszereket és a korszerű ismereteket helyezte előtérbe. Ilyen hagyományokkal nem is csoda, hogy az iskolát működtető alapítvány bonyolíthatta a Fiatalok Vállalkozóvá válásának támogatása című uniós pályázat egy részét, a Dél-alföldi régióban pályázó fiatalok kiválasztását és képzését. A nagyszabású program első körében a hátrányos régiók fiataljai kaptak lehetőséget, hogy bemutassák ötleteiket és ambíciójukat. A program támaszt és segítséget nyújtott valamennyi indulónak, hogy jó, értékelhető, megfelelő színvonalú üzleti tervet adhasson be a pályázatra.
A két egységből álló képzéssorozaton a jelöltek számtalan ismeretet kaptak a vállalkozásalapítás, -működtetés, -menedzselés témakörében.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
