Évente kétmillió ember hal meg a levegőszennyezés miatt – állítja a Világegészségügyi Szervezet (WHO).Az intézmény 91 ország nagyvárosaiban vizsgálta meg, mennyi 10 mikrométernél kisebb átmérőjű, az egészségre ártalmas részecske található a levegőben.

 
Fotó: Aninda Chattopadhyay, AFP

2004-ben még csak 1,15 millióra becsülték a légszennyezettséggel kapcsolatba hozható halálesetek számát, idén már 2 milliót is meghaladhatja azok a száma, akik azért haltak meg idő előtt, mert az úgynevezett PM10 részecskékből a még elviselhető évi 20 mikrogramm/köbméternél jóval többet lélegeztek be: a mérgező anyagok kis méretüknél fogva a tüdőből a véráramba kerültek, ahol szívbetegségeket, tüdőrákot, asztmát vagy akut légzőszervi fertőzéseket okoztak. Ennél is megdöbbentőbb az, hogy már 2008-ban 1,34 millió magzat meg sem születhetett hasonló okokból: ha a szervezet iránymutatásait betartották volna, világszerte mintegy egymillió gyermek életét lehetett volna megmenteni.

A mérgező részecskék főként a közlekedés, a gyárak és a szénégető erőművek miatt kerülnek a levegőbe: de míg az USA-ban vagy Európában 10-20 mikrogramm/köbméter körüli értékeket mérnek, a fejlődő országok nagyvárosaiban 100 felett kezdődnek ezek az adatok, és van, ahol a 300-at is meghaladják. Összehasonlításképpen: a legendásan fullasztónak és egészségtelennek tartott Budapesten 29 mikrogramm/köbméter PM10-et mértek.

A legrosszabb helyzetben az ázsiai országok vannak, ahol a gazdasági-ipari fejlődéshez szükséges energiát többnyire hagyományos széntüzelésű erőművekkel állítják elő. Indiában és Kínában több tucat erősen szennyezett nagyváros található, ahol előfordulnak kiugróan magas, 150-200 mikrogramm/köbméter körüli értékarányú körzetek, de a 100 ezer főnél népesebb települések többségében sikerült tűrhetőbb szintre redukálni a szennyezést. Viszont az iráni Ahwaz levegője – 372 mikrogramm/köbméterrel – a világon a legrosszabb, amely után a mongol főváros, Ulánbátor (279) és a pakisztáni Quetta (251) jön.

A mongol kormány például a Góbi-sivatagban felfedezett hatalmas szén- és réztartalékok bányászatától azt várja, hogy az ország GDP-je tíz éven belül háromszorosára növekedjen. A mongol nyersanyagokra nagy az igény, a szomszédos Kína, a világ legnagyobb acélgyártója szinte minden mennyiségben hajlandó szenet vásárolni tőlük, és a 2018-ban megnyíló Oyu Tolgói rézbánya tulajdonviszonyairól, amely a becslések szerint a harmadik legnagyobb lehet a Földön, pénteken egyezett meg a kormány két nyugati vállalattal. A gazdaság felfuttatásához szükséges energiát további szénerőművek létesítésével szeretné az ország biztosítani, amiért komoly árat fizethetnek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!