Lemondott trónjáról hétfőn I. János Károly spanyol király, az utolsó végrehajtó hatalommal rendelkező európai uralkodó. A Franco-diktatúra után a demokrácia megalapozásában és (az 1981-es csendőrpuccs elhárításával) védelmében is fontos szerepet játszott. Lemondása mégis 39 éves uralkodásának egyik legnépszerűbb cselekedete volt. A világ 43 országát irányító 25 uralkodóházból akadnak a spanyolnál jóval kedveltebb családok is, és őket sem kímélik a tragédiák, mint bármely más famíliát.

 
Monarchák találkozója. II. Erzsébet gyémántlakodalma, Windsor

I. János Károly életét két szerencsétlen eset is beárnyékolta: 17 éves volt, mikor 14 éves öccsét véletlenül fejbe lőtte egy pisztollyal. Máig nem derült ki, vajon tisztogatás közben sült-e el a fáma szerint Francótól kapott fegyver, vagy egy lánytestvére „meglökte” a trónörökös kezét, és egyáltalán, ki töltötte meg a pisztolyt. Két éve pedig egy balesetben eltörte a csípőjét – így derült ki, hogy ő Botswanában elefántra vadászott, miközben országa a megszorításokkal küzd. A 16. század óta uralkodó Bourbon- (spanyolosan Borbón) ház nehéz helyzetben van az erősödő katalán függetlenségi mozgalom miatt is, ráadásul a király egyik lánya, Krisztina hercegnő férjével együtt 5,8 millió euró közpénz elsikkasztása miatt állhat bíróság elé. Fia, a trónt még júniusban megöröklő 46 éves Fülöp herceg viszont egy csinos tévériporternőt vett feleségül, akitől két tündéri kislánya született – ennyi elég is volt, hogy máris népszerűbb legyen apjánál.

De vajon mi a helyzet a többi európai uralkodóval? A szintén Bourbon Henrik luxemburgi nagyherceg kimondottan példás életet él, öt gyermek édesapja, támogatja a művészetet, sokféle sportot űz, védi az állatokat. A genfi egyetem politológia szakán ismerte meg Mária Terézia nagyhercegnét, akit melegszívűségéért rajongva szeretnek a luxemburgiak. De nem volt mindig könnyű helyzete a Castro forradalma miatt elmenekült kubai család lányának, aki az első „nem fehér” uralkodófeleség volt Európában. Még saját anyósa is megpróbálta kitúrni a családból.

A britek több mint 70 százaléka támogatja a monarchiát, noha a Windsor család sem feddhetetlen, ám Vilmos herceg és Katalin hercegné álomesküvője, majd a királyi bébi megszületése újra magasba repítette az egykor a fél világot, ma 16 országot koronája alatt tudó királyi család népszerűségét.

Kevésbé köztudott, hogy a pápa is egyike Európa uralkodóinak, mivel a Vatikán államformája teokratikus monarchia. A közvélemény-kutatások szerint a szegényeket támogató Ferenc pápát máris többen szeretik (68%), mint életében II. János Pált (59%), bár utóbbi népszerűsége a halála után 90% fölé emelkedett.

Míg a pápa hivatalain keresztül irányítja az egyházi államot, II. Albert monacói hercegnek politikai szerepe is van: ő választja ki a miniszterelnököt Monaco élére. A Grimaldi család 2005 óta uralkodó sarja, III. Rainier herceg és Grace Kelly fia sokáig a kontinens legvonzóbb agglegényének számított: randizott Brooke Shieldsszel és Claudia Schifferrel, és bár azt pletykálták róla, valójában meleg, született legalább két házasságon kívüli gyermeke. Három éve feleségül vette Charléne Wittstock dél-afrikai úszónőt, ám a menyasszony kis híján megszökött az esküvő elől. A francia lapok szerint végül „terhességi egyezséget” kötöttek: a hercegné elválhat, ha trónörököst szül, de ez idáig nem tudott teherbe esni, emiatt már igen feszült a hangulat a hercegi palotában.

A luxemburgihoz hasonló családi idill jellemzi a liechtensteini hercegséget, ahol Alajos herceg négy gyermeket nevel Zsófia bajor hercegnővel, és katolikus meggyőződése miatt két éve megvétózta az abortuszt legalizáló törvényjavaslatot.

V. Harald norvég királyról alattvalói 92%-a gondolja úgy, hogy 75 évesen még hasznos és fontos munkát végez országáért, és legtöbben ellenzik, hogy lemondjon a trónról örököse, a 40 éves Haakon herceg javára. A norvégok először nehezen fogadták el, hogy jóképű jövendő királyuk egy egyedülálló anyát vesz el, akinek korábbi férjét droghasználat miatt le is tartóztatták, de Mette-Marit még az esküvő előtt kiállt, és szívhez szóló önvallomást tett a sajtónak – azóta a legtöbben már el is felejtették kifogásolt múltját.

A Windsorokkal rokonságban álló XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné elsősorban ceremoniális feladatokat látnak el. A Bernadotte-ház legnépszerűbb alakja legkisebbik lányuk, a 31 éves Magdolna (Madeleine), akiért a bulvársajtó is rajong. Felbontott jegyessége után New Yorkba „menekült” és belevetette magát a munkába, ahol viszont megismerkedett egy vonzó amerikai milliomos bankárral. Történetük romantikus regényekbe illő: a tavalyi stockholmi álomesküvőt az idén februárban gyermekáldás is követte.

A legnagyobb, hetedhét országra szóló születésnapi bulikat Beatrix holland királynőnek rendezik, aki tavalyi lemondásakor, 76 évesen országa eddigi legidősebb uralkodója volt. Öt éve szerencsésen megúszott egy ellene irányuló merényletet, tavaly azonban síbalesetben elvesztette egyik fiát, Friso herceget, és mindezek miatt végül a visszavonulás mellett döntött. Fia, Vilmos Sándor 46 évével ma a legfiatalabb európai király. Az argentin származású, népszerű és gyönyörű Máxima királynétól három lánya született, így őt valószínű, újabb királynő fogja követni a holland trónon.

A második legfiatalabb király a belga Fülöp, az 54 éves, négygyermekes uralkodó, aki sokat fáradozik azért, hogy országában a vallon–flamand konfliktust enyhítse.

De Európa legközkedveltebb, egyben legrégebbi, 899 óta uralkodó családja Dániában van: ha eltörölnék a királyságot, a dánok elnöknek választanák II. Margit királynőt. A svéd királyi hercegnőnek született Margitot azért is imádják, mert roppant aktív és sokoldalú: miseruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és A Gyűrűk Urához is készített illusztrációkat. Két fia közül Frigyes követheti őt a trónon, aki csak „Fredként” mutatkozott be, és inkognitóban kezdett udvarolni a Sydneyi Olimpián megismert későbbi feleségének, és immár tíz éve él boldogan az ausztrál származású Mária királyi hercegnével és négy gyermekükkel.

A világ legnagyobb hatalmú uralkodója jelenleg a 29. brunei szultán, Bolkiah (képünkön) a világ legnagyobb luxusautó-gyűjteményével is büszkélkedhet. Három feleségétől nyolc gyermeke született, ő országa miniszterelnöke, hadügyminisztere, pénzügyminisztere és vallási vezetője is, 1800 szobás palotája a világ legnagyobb magánrezidenciája.
Abdullah szaúdi király is abszolút politikai hatalommal bír, a Forbes magazin a világ legbefolyásosabb arab személyiségének választotta.
Vele szemben II. Abdullah jordán királyt már modern uralkodónak tartják: Oxfordban tanult, és hazatérve sokat tett országa egészségügyének és iparának fejlesztéséért.
Mivel a mindenkori marokkói király Mohamed próféta leszármazottja, ott istenkáromlásnak számít a felségsértés. A jogász- és politológusvégzettségű VI. Mohamed azonban igen népszerű uralkodó, „a szegények királyának” is nevezik, mivel rengeteget költött országa felvirágoztatására és szerepet vállalt a közel-keleti békefolyamatban is.
A világ egyetlen ma élő császára a japán Akihito, a sorban a 125., és az első olyan császár, aki nem nemesi származású feleséget választott. Akihito csellózik, Micsiko császárné hárfázik és zongorázik, és rendszeresen együtt zenélnek modern szellemben nevelt három gyermekükkel.

A legtovább hatalmon lévő uralkodók

1. II. Pepi az ókori Egyiptomban uralkodott, körülbelül i. e. 2278 és 2184 között. Mivel eszerint 94 évig volt hatalmon, a történészek is kétkedve kezelik az időpontokat.

2. II. Sobuza Szváziföld első embere volt 1899 és 1982 között, így csaknem 83 évig vezette a legkisebb dél-afrikai államot.

3. VII. Bernard Lippe hercege volt 1429 és 1511 között, vagyis több mint 81 évig.

4. Jangszu Korea uralkodója volt 413-tól 491-ig, vagyis 78 éven keresztül.

5. Károly Frigyes 1738 és 1811 között, vagyis 73 évig viselte a Baden nagyhercege címet.

A jelenleg is uralkodó Bhumibol Aduljadezs (vagy, ahogy hivatalosan nevezik, IX. Ráma) a 11. a legtovább hatalmon lévő uralkodók listáján. Thaiföld alkotmányos monarchia, utoljára 1946. június 9-én ült új király a trónjára. IX. Ráma tehát immár 67 éve uralkodik; országszerte hatalmas tisztelet övezi. Olyannyira, hogy Thaiföldön bűncselekménynek számít a király kigúnyolása, amit a hatóságok meglehetősen szigorúan be is tartatnak a lakosokkal. Pedig az alkotmány értelmében kevés közvetlen hatalma van, legfontosabb szerepe a nemzeti identitás és egység megtestesítése, illetve a thai buddhizmus védelmezése.

Ketten is versengenek a legidősebbnek járó címért: állítólag I. Szabah, Kuvait uralkodója és Hermanarich keleti gót király is 110 éves koráig élt, ám egyik adat sem számít egészen hitelesnek.

Címkék: külpolitika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!