Meghaladja a magyar vállalkozások erejét a Szijjártó Péter külgazdasági miniszter által meghirdetett „déli nyitás” stratégiája, és többe kerülhet a magyar kormányzati jelenlét Afrikában vagy Dél-Amerikában, mint amennyi hasznot hoz. Balázs Péter volt külügyminiszter nyilatkozik a Vasárnapi Híreknek.
Rendkívüli nagyköveti értekezletet hívott össze Orbán Viktor miniszterelnök hétfőre, amelyen – a korábbiakkal ellentétben – a média képviselői is megjelenhetnek majd. Sajtófőnöke, Havasi Bertalan nem árulta el, hogy a kormányfő pontosan mit akar majd a diplomáciában érintettek tudomására hozni. De valószínű, hogy az elmúlt hetek eseményei, Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása, illetve a Szijjártó Péter szakminiszter által meghirdetett „déli nyitás” politikája szóba kerül majd.
„Az értekezlet várhatóan a nagyközönségnek fog szólni. Azt látom, hogy a Putyin fogadására adott kemény lengyel reakció ráébresztette a miniszterelnököt: olyan játéktérbe lépett be, ahol a nagyok játszanak, és nagyon keményen” – nyilatkozta Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora a Vasárnapi Híreknek. A volt külügyminiszter szerint Orbán Viktornak egy véres konfliktusba sikerült beletenyerelnie, bár nem ez volt a szándéka, hiszen a lépéseit mindig a belpolitika motiválja. Most azonban találkozott az igazi külpolitikával, és elképzelhető, hogy hétfőn korrigálni akarja majd az eddig lépéseit. „De azzal a kettősséggel, hogy az EU-nak és Putyinnak is azt mondjuk, ami nekik tetszik, nem fog sikerülni” – állítja a szakértő.
Közben Szijjártó Péter „a külgazdaság-orientált politika következő szakaszba lépéséhez” javasolta, hogy július 1-jével kezdődjön meg a „déli nyitás”, amelynek középpontjában Afrika és Latin-Amerika állna. Ennek jegyében Ghánában, Etiópiában, Angolában és Ecuadorban magyar nagykövetség, míg Ghána kivételével az említett országokban, illetve Kenyában, Chilében és Peruban kereskedőház nyílik majd.
„A külgazdaság fontos, de soha nem előzheti meg a biztonságpolitikai kérdéseket” – hívta fel a figyelmet Balázs Péter arra, hogy határainktól nem túl messze két óriási konfliktusgóc is van: az ukrajnai és a szíriai–iraki válság. „Ha mindenáron a külgazdaságot teszi a homlokterébe a magyar külpolitika, az olyan, mintha a kocsit fogná a lovak elé. Akkor lehet a gazdasági gyarapodásra koncentrálni, ha az ország élet- és vagyonbiztonság tekintetében rendben. Súlyos hiba, hogy a külügyben háttérbe szorul a biztonságpolitika” – mondta a magyar diplomácia korábbi vezetője.
A CEU egyetemi tanára azért sem tartja jó ötletnek a déli nyitást, mert Dél-Amerika vagy Afrika messze van a magyar vállalkozások számára. „Félő, hogy többe kerül a magyar állami jelenlét ezekben az országokban, mint az összes elérhető gazdasági haszon. Magyarország tízmillió embert jelent beágyazva a Duna mentén az európai szárazföldbe. Van egy adott termelési kultúrája, fejlettségi szintje. Ebből kiszámítható, meddig nyújtózkodhat a külkereskedelem. Ezek a dolgok nem politikai ráolvasásra szoktak megváltozni, hanem természetes tényezők formálják” – magyarázta.
Az elmúlt húsz évben kialakult egy olyan külgazdasági szerkezet, amelyben a külkereskedelem mintegy 70 százalékban az EU-ba irányul, míg a „keleti nyitás” országai 7-8 százalékot tesznek ki.
Ezzel szemben Afrika és Latin-Amerika részesedése szinte láthatatlan. Egyedül Brazília mérhető, a magyar export 0,4 százaléka irányul az országba. Összehasonlításképpen: Csehországba éppen tízszer ennyit exportálunk. Balázs Péter szerint az egész álságos stratégia arra irányul, hogy az EU részaránya csökkenjen a magyar külkereskedelemben.
„Nem a Magyarországon beruházó nagy cégekről, az Audiról vagy a Mercedesről beszélünk, hiszen ők maguk intézik az exportjukat. A magyar kormány a kis- és középvállalatokat akarja ilyen módon támogatni. Az első lépéseket, a kapcsolatfelvételt szokták felvállalni, de utána meg kell a cégnek állnia a saját lábán” – mutatott rá Balázs Péter. A távolsággal ugyanis hatványozottan nőnek az üzlet költségei és kockázatai. Egy átlagos vállalkozó számára hatalmas kiadást jelent már az is, hogy üzletkötés céljából repülőjegyet vegyen ezekbe az országokba, és akkor még nem is vette számításba, mennyibe kerül odaszállítani egy tonna árut. Ráadásul a piacok ismeretlenségével és egyéb kockázati tényezőkkel is kalkulálni kell. „Fekete-Afrikában vagy Dél-Amerikában olyan világ van, amely komoly kockázatot rejt egy átlagos magyar kisvállalat számára” – összegzett a külpolitikai szakértő.
A beszerzési oldalról meg teljesen értelmetlen az állami kereskedelemösztönzés, hiszen nincs szükségük az üzletláncoknak segítségre sem a kávé, sem a banán beszerzéséhez. Ez érvényes a chilei cseresznyére is.
Továbbra is aggódik az USA
Az Egyesült Államok „továbbra is napirenden tartja az alapvető jogokkal, a demokratikus folyamatokkal és a jogállamisággal, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengülésével kapcsolatos aggodalmainak tolmácsolását” – jelentette ki Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár budapesti látogatását követően. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma helyi idő szerint pénteken adott ki egy közleményt, amelyben kiemelték, Melia a korrupció elleni harcra bátorította a kormányt, illetve Barack Obama elnöknek a civil szervezetek ellehetetlenítésével kapcsolatos aggodalmait tolmácsolta. Ezzel szemben a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma beszámolóikban azt hangsúlyozták, hogy Meliával a kétoldalú kapcsolatokról, az energiabiztonságról és a társadalmi felzárkóztatásról tanácskoztak.
(MTI)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!