Kivonul az Uber Magyarországról - A kormány nem tárgyal, és az se érdekli, ha szavazatokat veszít - Piaci pletykák szerint mindjárt újraformázzák a taxiüzletágat.
A kormány a taxisokkal vállvetve zavarta ki az országból az Ubert. Az internetalapú fuvarmegosztóval szemben az első pillanattól kezdve ellenséges taxisok két fő érve (amit aztán a kormány is magáévá tett) az volt, hogy az Uber-sofőrök nem felelnek meg azoknak a szigorú követelményeknek, amelyek minden hivatásos fuvarozóra vonatkoznak, illetve az, hogy nem fizetnek adót. Metál Zoltán, a taxisok érdekvédelmi szervezetének vezetője egy rádióinterjúban triumfált, mondván: „Az uberezés illegális tevékenység, amely komoly károkat okozott az iparágban. A kormány döntése, amellyel megszüntette ezt a törvénytelen állapotot, valójában összefogás eredménye.”
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János pedig úgy fogalmazott: személy szerint „jobban örült volna”, ha az Uber transzparens adófizetői magatartást tanúsít és így vállalja a magyarországi működést. „Tudom, hogy sokak számára jelentett olcsó alternatívát az Uber, ráadásul a taxisokra is ráfért volna a piaci verseny, de Magyarország nem tud eltekinteni attól, hogy valaki adót fizessen. A kivonulás a pénzről szól” – magyarázta Lázár János. És egy levegővel meg is jelölte a következő célpontot, ami a közösségi szálláshely-szolgáltató, az Airbnb lesz.
Metál Zoltánnak egyébként igaza van: az Uber-sofőrök úgy próbáltak megélni, hogy nem teljesítették azon követelmények többségét, amivel a 2013-ban elfogadott taxisrendelet kollégáikat sújtották. Persze elsősorban nem a taxik egyensárgításáról van szó, hanem a sofőrök által fizetendő illetékekről, tagdíjakról, drosztpénzekről, biztosítékokról. És persze az egységes tarifáról. Vagyis mindarról, amiért a fővárosi taxisok korábban harcoltak – és amiről kiderült: nem az ő érdekeiket szolgálja.
Az pedig, hogy az Uber működéséből nem származott adóbevétele a költségvetésnek, szimplán nem igaz. Tény, az Uber anyavállalata (teljesen legálisan) nem fizetett társasági adót Magyarországon.
Csakhogy a leányvállalatok – adószakértők számításai szerint – árbevételüket tekintve, többet csengettek be a költségvetésbe, mint a normál taxitársaságok. (Illetve az Uber-sofőrök maguk után természetesen fizettek szja-t, illetve járulékokat.)
Tény, a külföldi példák nem egyértelműek: sok helyen a magyarhoz kísértetiesen hasonló indokokkal tiltották be az Ubert. De például Londonban bíróság mondta ki, hogy a telefonos alkalmazás nem tekinthető taxiórának, így legálisan fuvaroznak taxiengedély nélkül is. A hasonlat azért releváns, mert a hazai taxisszervezeteknek épp az volt az érve, hogy taxiórát Londonban csak azok a sofőrök használhatnak, akiknek erre engedélyük van. Észtországban pedig a cég és a helyi adóhatóság megállapodott egymással egy közösen fejlesztendő, egyszerűsített online adóbevallási rendszerről, melynek lényege, hogy minden alkalommal, amikor valaki beszáll egy uberes kocsiba, a cég értesítést küld erről az adóhivatalnak is.
Az Uber Magyarországon is tárgyalt volna a kormánnyal, hiába. Lázár miniszter szavaiból és az Uber távozásából két dolog biztosan következik. Az egyik, hogy a kormánynak valamiért fontosabbak a taxistársaságok, mint azok a fiatal, fővárosi szavazók, akik elsősorban az Uber használói voltak. Akik korábban nem taxiztak, viszont szerettek volna élni az olcsó, 21. századi megoldással, amit az Uber jelentett.
Valószínűleg ugyanarról a több tízezer emberről van szó, aki annak idején az utcára vonult az internetadó ellen. (Most persze senki nem protestál: egy profitorientált cég védelmében nemigen szoktak tüntetni.) Hogy miért kockáztat – érdemi tét nélkül – szavazatvesztést a kormány (mégpedig pont Budapesten, ahol simán lehet szoros a választás), nem tudni biztosan.
Egyelőre csak „iparági pletykákat” hallani, miszerint nemsokára licencengedélyhez kötik a taxizást – ezzel akár felére ritkítva a fővárosi személyfuvarozókat. (Jelenleg mintegy kétszer annyi taxi dolgozik, mint amennyit Budapest elbír.) Mindenesetre egyfajta belső tuszakodás már érezhető: a múltkor például tömeges kopaszcsoport „demonstrált” erőt egy droszton, az izomemberek között feltűntek azok is, akik a választási irodánál jeleskedtek a boltzárról szóló népszavazási kezdeményezés beadásának megakadályozásában.
Mindenesetre azt a taxisok között terjedő pletykát még senki nem támasztotta alá, hogy egy esetleges piac-újraformázásnál Habony Árpád is ott lenne.
De hogy az Uber – vagy bármely hasonló nyílt, piaci alapon működő vállalkozás – puszta létezése is ellentmond ezeknek a törekvéseknek, ahhoz kétség sem fér.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!