Newsweek: mekkora kihívás Amerika számára a dinamikus kínai fejlődés?
Gazdaság – erős: a Goldman Sachs előrejelzése szerint Kína 2027-re lesz a világ legnagyobb gazdasága. De tekintve, hogy az ilyen számításoknál a vásárlóerő-paritást veszik alapul, egy üzleti kutatócsoport, a Conference Board szerint már jövőre átveheti az ázsiai ország a vezetést. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni róla, hogy ha a kínai gazdaság teljesítménye nagyobb is lesz az amerikaiénál, az egy főre eső GDP tekintetében még mindig jócskán elmarad tőle.
Hadsereg – közepes: „Valóban rendelkeznek olyan erővel, ami bizonyos képességeinket veszélybe sodorhatja” – nyilatkozta Robert Gates amerikai védelmi miniszter múlt heti kínai látogatásakor. A világon elsőként Kína fejlesztett ki hajó elleni ballisztikus rakétákat (ASBM), és jelenleg lopakodó bombázókon dolgoznak. Az új fegyverek technikai színvonala kétséges. „Azt hiszem, kérdéseket vet fel, mennyire lopakodó a lopakodó” – mondta Gates.
Diplomácia – erős: Az elmúlt évben a kínai vezetők nagyon aktívak voltak: kisegítették az európai országokat a szorult gazdasági helyzetből, olaj- és földgázüzleteket kötöttek Közép-Ázsiában, valamint jelentős összegeket fektettek be a szubszaharai Afrikában. Kína nyíltan vállalja, hogy az olyan országokkal is kapcsolatot létesít, amelyeket a nyugatiak elutasítanak – ez a kiterjedt érdekeltségi rendszer az, ami igazán erőssé teszi.
Energiahordozók – közepes: 2010-ben a szaúdi kőolaj legnagyobb importőre Kína lett. Emellett olyan szénhidrogénekben gazdag államokban – Szudán vagy Irán – fektetett be, amelyek Nyugaton nem szalonképesek. Ezzel beszállt az erőforrásokért folytatott világméretű küzdelembe. A gond az, hogy a kőolajat vagy a gázt messziről kell Kínába szállítani, ami rendkívül költséges. Nem is beszélve arról, hogy az ázsiai óriás még mindig elmaradt a bioenergia-fejlesztések terén.
Oktatás – alacsony: Nemrég a 15 éves sanghajiak egy oktatási felmérésben 65 másik ország diákjait előzték meg. Erre Obama elnök azt mondta, hogy egy új „Szputnyik-pillanat” jött el, a hidegháborús időkre utalva, mikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok az űrkutatás terén is versenyzett egymással. Ezt nem kell túl komolyan venni, hiszen a kiemelkedő eredményt elit diákok érték el, nem az átlag. Ráadásul a legtehetségesebbek – ha tehetik – nyugati egyetemeken folytatják tanulmányaikat.
iHáború – közepes: „Több mint 3000 olyan vállalatról tudunk, amelyet kínai hackerek támadtak meg” – nyilatkozta Richard Clark, a terrorizmus elleni harc egyik legismertebb szakértője. A kínaiak rendszeresen feltörik nyugati vállalatok rendszereit, hogy valami értekés információt halászhassanak. Tavaly még a Google biztonsági rendszerét is megtámadták. Az egészben csak annyi a szerencse, hogy már nem az állami adatbázisok – például a Pentagoné – az elődleges célpontok.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
