Kisebb alkotmánymódosítást és a hadsereg vérfrissítését ígéri Recep Tayyip Erdogan török elnök a Reuters hírügynökségnek adott interjújában, ami az első a puccskísérlet óta. Az államfő arról is beszélt, hogy újabb puccskísérletre számítanak, de már nem lesz olyan könnyű dolguk a lázadóknak, mint múlt pénteken volt.

A török parlament csütörtökön szükségállapotot hirdetett, amely lehetővé teszi az elnök és a kormány számára, hogy az országgyűlés megkerülésével fogadjanak el törvényeket. Ráadásul az ilyen módon hozott jogszabályokat az alkotmánybíróság nem semmisítheti meg. A török kormány emellett bejelentette, a rendkívüli helyzetre való tekintettel felfüggesztik az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását.

Bár a miniszterek nyilatkozataikban igyekeztek elvenni az élét a döntéseknek, arra hivatkozva, hogy Franciaországban is hasonló intézkedéseket léptettek életbe, a jogvédőket és az európai politikusokat sem sikerült meggyőzniük. Különösen, hogy a héten Erdogan a halálbüntetés újbóli bevezetésének lehetőségét is megpendítette. Így nagy valószínűséggel tovább korlátozzák a szólás- és gyülekezési szabadságot, és szélesebb jogkörük lesz a hatóságoknak arra, hogy a rendszerellenesnek vélt embereket letartóztassák.

Pedig a puccsot követő tisztogatás már eddig meghaladt minden képzelőerőt. Az állami szektorból több mint 60 ezer embert menesztettek – a legtöbbet az oktatási minisztériumból, ahonnan 15 200 tisztviselőt küldtek el, de a pénzügyminisztériumból is távoznia kellett 1500 főnek.

A tisztogatás a miniszterelnökséget is elérte, az eddig elbocsátott szakértők száma meghaladja a 250-et. Ennél is meglepőbb, hogy az oktatásban is jelentős változtatásokat hajtottak végre: mintegy 600 iskolát bezártak, 21 ezer tanár engedélyét vonták vissza, és több mint 1500 egyetemi vezetőt szólítottak fel a távozásra.

Az igazságügyben mintegy 3000 munkahely szűnt meg. A bosszúhadjárat értelemszerű módon a fegyveres testületeket sem kímélte: 8000 rendőr vesztette el állását, és legalább 6000 katonát vettek őrizetbe.

Egyes vélemények szerint az ország olyan radikális változáson megy keresztül, ami az euroatlanti kapcsolatokat is átformálhatja.

Egyfelől elképzelhető, hogy bár korábban az USA kulcsfontosságú partnere volt az Európa és Ázsia határán fekvő állam, a jövőben a NATO nem akar majd együttműködni a csak a kizárólag Erdogan-hű emberekkel feltöltött katonasággal és hírszerzéssel.

Másfelől úgy látni, Ankara és Moszkva viszonya egyre jobb lesz. Például több forrás is állítja: az orosz titkosszolgálat figyelmeztette Erdogant a puccsra.

A puccs megszervezésével vádolt Fethullah Güllenről, a török kormány örök bűnbakjáról a július 23-án megjelent Vasárnapi Hírek  12. oldalán olvashatják elemzésünket.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!