Nemrég elterjedt a hír: újra indul az Orient expressz.
- A luxusjárat ugyan nem támad fel, de hasonló szerelvény fog közlekedni Budapest és Teherán között.
- Az egykori járműikon ma már csak nosztalgiajáratként közlekedik.

 
 
 

Az Orient expresszhez hasonló luxusvonat gördül ki október 15-én a Keleti pályaudvarról, hogy két hét múlva tucatnyi állomás után Teheránba érkezzen.

Az elmúlt hetekben sok helyen az egykori ikon újraindulásaként ünnepelték a vonat indulását, de az Orient már csak nosztalgiajáratként működik. Az új Golden Eagle-Danube expressz70 férőhelyes, 13 kocsiból álló szerelvényre már minden jegy elkelt. A deluxe kategóriás hálókocsikban saját fürdőszoba van, a classicban viszont másokkal kell osztozni, a jegyek ennek megfelelően 10–25 ezer euróba kerültek, amelyben az all inclusive ellátás is benne van. Halat, vadat, kacsacombot és tokaji boralagutat is felszolgálnak majd. A személyzetet és a kocsikat a MÁV Nosztalgia Kft. adja, a programokat viszont egy brit utazási iroda szervezi. A kecskeméti és lajosmizsei állomás után a vonat romániai, bolgár, török és iráni városokban áll majd meg, jövőre pedig öt utat terveznek.

A luxuskörülmények és az útvonal egy része hasonló a híres Orient expresszhez, amelynek nosztalgiajárata múlt szombaton érkezett Párizsból Budapestre, és vasárnap indult Isztambulba. De előtte a Vasúttörténeti Parkban lehetett megtekinteni a szerelvényt.

Az egykori expresszen utazott – többek között – Agatha Christie angol krimiíró, Marlene Dietrich színésznő, s szeretője, Willy Frost, Mata Hari, a később kémkedésért kivégzett táncosnő, valamint IV. Károly magyar király, Roosevelt volt amerikai elnök és Václav Havel egykori csehszlovák köztársasági elnök is. Meg persze hercegek, fejedelmek, kalandorok, akik nem sajnáltak egy kisebb vagyont kiadni a jegyre. A hétköznapi emberek leginkább a krimik királynője regényéből (Gyilkosság az Orient expresszen) ismerhetik a vonat fényűző luxusát, a soknapos utazások izgalmát.

A teljes nevén Velence–Simplon–Orient expressz ötletét egy belga bankárnak köszönheti a világ. Georges Nagelmackers Európában elsőként hozta létre a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot 1872-ben. Az I. világháborúig favázas, tíkfa burkolatos kocsikat acélvázas, sötétkék kocsik váltották. A gördülő luxuslakosztályok hálókocsikból, szalon- és étteremvagonból álltak.

Nagelmackers nagy álma, egy Európát átívelő expressz volt, amelynek próbaútját 1882-ben tartották Párizs és Bécs között. Majd 1883. június 5-én indult Párizsból Konstantinápoly felé, ám Várnától a végcélig hajóval kellett utazni. Az összesen 3186 km-es úthoz 83 óra és 30 perc kellett, ebből 15 óra volt a hajókázás. Mivel a luxusvonatra csak I. osztályú jegyet lehetett váltani, a vonatok királyának, illetve királyi vonatnak nevezték. 1883-tól az első öt évben a Párizs–Strasbourg–Stuttgart–München–Bécs–Pozsony–Budapest–Szeged–Temesvár–Orsova–Bukarest–Ruszcsuk–Várna útvonalon közlekedett az Orient, a magyar szakaszon 689 km hosszan, amely akkor az Osztrák Vasúttársasághoz tartozott.

Hosszas csatározások után 1889-ben jött létre az első közvetlen vasúti összeköttetés Nyugat-Európa és Konstantinápoly (a mai Isztambul) között, érintve Budapestet, Belgrádot és Szófiát. Az Orient expressz útvonala pedig Budapesten kettévált Belgrád és Bukarest felé.

Az Orient expressz menetrend szerint 1977-ben közlekedett utoljára Párizs és Isztambul között, majd 2007. június 10. után, a Párizs–Strasbourg közötti gyorsvonatvonal megnyitásakor már csak Strasbourg és Bécs között jár.

A több mint 120 év alatt persze számos baleset és különleges esemény is tarkította a menetrendet. 1891-ben például egy görög rablóbanda kisiklatta az expresszt, a személyzetet és az utasokat csak komoly váltságdíj után engedték el. Gyakran kényszerült megállásra a vonat, leginkább az időjárás viszontagságai miatt. Az 1929-ben a nagy hó okozta kalamajka, a 11 napos veszteglés, a fogyóban lévő ennivaló és a tüzelő ihlette az említett Gyilkosság az Orient expresszen című világhírű regényt, majd az abból készült filmet.

Párizsban tavasszal egy különleges, 2,5 millió eurós kiállítást rendeztek. Egy 1922-ben épült gőzmozdonyt és két kocsit állítottak helyre az eredeti „állapotoknak” megfelelően: monogramos bőrgarnitúrák, dísztárgyak, asztalon „felejtett” kiegészítők. A franciák 2020-ig szeretnének elindítani egy, a klasszikus Orienthez hasonló luxusvonatot.

A híres expresszhez kapcsolódó magyar történetek közül legismertebb az érsekújvári vasútállomáshoz kapcsolódik: egy gróf a restiben annyira belefeledkezett a cigányzene hallgatásába, hogy lekéste a vonatot, amely később balesetet szenvedett. A gróf hálából alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!