Rendkívüli ülést tart szombaton a spanyol kormány, hogy „helyreállítsa az alkotmányos rendet” Katalóniában. Ez várhatóan a szakadár régió autonómiájának felfüggesztéséhez vezet.

 
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök (jobbra) januárra választást akar kiírni a katalán régióban. Puigdemont katalán vezetőnek arcára fagyhat a mosoly- Fotó: Pau Barrena, AFP

A kormány szerint a katalán elnök nem tett eleget a felszólításnak, hogy tisztázza, kikiáltotta-e Katalónia függetlenségét, ezért Madrid folytatja az alkotmány 155-ös cikkelyében előírt eljárást. A lépést ellenzéki erők is támogatják: a Szocialista Munkáspárt és a Ciudadanos (Polgárok) nevű liberális párt. A folyamat akár több hétig is eltarthat. Madrid eddig nem közölte, hogy milyen konkrét lépéseket tervez. A hivatkozott paragrafus csupán azt határozza meg, hogy a javasolt intézkedéseinek listáját el kell küldeni a szenátusnak, amely szavaz róluk.

Carles Puigdemont katalán vezető csütörtökön Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek küldött levelében azt írta: a katalán regionális parlament szavazhat Katalónia függetlenségének kinyilvánításáról, ha a központi kormány „továbbra is akadályozza a párbeszédet, és folytatja az elnyomást”.

Az október 1-jei, hivatalosan törvénytelennek nyilvánított népszavazás után a barcelonai parlament elszakadáspárti képviselői aláírták a függetlenségi nyilatkozatot, de a végrehajtást felfüggesztették. Azzal az illúzióval is le kell számolniuk a szakadároknak, hogy az Európai Unió segít a vita rendezésében. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint aggasztó a katalóniai helyzet, az uniós vezetők mindegyikének megvan a maga véleménye, de nincs mód a beavatkozásra. Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani ennél is nyíltabban fogalmazott: „Európában senki nem fogja támogatni Katalónia függetlenségét”.

Brüsszelben spanyol problémának tekintik az ügyet, amelyre a spanyol jogi és alkotmányos keretek között kell keresni a megoldást. Üzenik a katalánoknak, hogy az együttműködés a legfontosabb – tette hozzá.

A brüsszeli EU-csúcson azonban Charles Michel belga miniszterelnök hangot adott aggodalmának, hogy a spanyol rendőrség erőszakot alkalmazott a katalán függetlenségpártiak ellen. Michel egyértelműen hazafelé beszélt: a vallon nemzetiségű kormányfő kénytelen a flamand nacionalisták előtt megmutatni, hogy Brüsszel számára taszító az ilyen államhatalmi fellépés. Madridban ettől annyira megsértődtek, hogy közölték, nem fogják támogatni, hogy Catherine De Bolle belga szövetségi rendőrfőnöknő lehessen az Europol, az uniós országok rendőrségközi együttműködési szervezet elnöke.
 

Székelyföldnek megfelelne az az autonómia, ami a katalánoknak nem elég – mondta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Az RMDSZ politikusa nem támogatja Katalónia függetlenségét, de ami Spanyolországban történik, az szerinte segítheti a romániai fogalomtisztázást is. A székelyföldiek sokszor elmondták, hogy területi autonómiát akarnak, nem pedig Romániától való elszakadást, ám Bukarestben gyakran összemossák a kettőt – tette hozzá. Közben a román államfő fogadta a spanyol külügyminisztert, és közölte: Románia határozottan kiáll Spanyolország szuverenitása és területi épsége mellett.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!