Csányi Sándor és Nyerges Zsolt is lerabolja az agrárkasszát – erről Ángyán József beszélt egy lakossági fórumon.

 
Ángyán József (Németh András Péter felvétele)

A nol.hu-ra szombaton kikerült videóról csak az derül ki, hogy pénteken készült, a helyszín nem. Mindenesetre a volt földművelésügyi államtitkár – aki a földoligarchák és maffiahálózatok miatt mondott le posztjáról – elmondta: 2011-ben a 300 ezer embert érintő tanyafejlesztésre összesen 1 milliárdot költöttek az agrárkasszából, miközben 6 tőkeérdekeltség osztozott 14 milliárd forinton. A fideszes képviselő név szerint említette Csányi Sándor OTP-elnököt, aki csaknem 4 milliárd forintot, Nyerges Zsoltot (Simicska Lajos üzlettársát), aki 3,7 milliárdot, valamint Leisztinger Tamást, aki 2,7 milliárd forintot vett ki a közös kasszából. „Ezek a maffiacsaládok látszólag kapcsolódnak politikai pártokhoz” – fogalmazott a politikus. Szerinte a korrupciónak egy új szintje alakult ki: a nagyok beteszik az emberüket döntéshozó pozícióba, akinek az a dolga, hogy intézze az ügyeket. Ahol nagyobb kasszák vannak, ott nem csak az embere van bent, hanem egy tartótisztje is, aki viszi az utasítást és hozza az információkat. A volt államtitkár feltételes módban beszélt arról is, hogy egy kormányalakításnál a miniszterekkel, államtitkárokkal, mindennel együtt 70-80 tagú kormányból a miniszterelnök maga 8-10 nevet mond, a többit a maffiacsaládok nevezik meg. Amikor csere van, látja is az ember, hogy a miniszterelnöknek biztosan nem juthatott eszébe az a név – mondta Ángyán, aki ezután nevének említése nélkül, de jól beazonosítható módon Németh Lászlóné fejlesztési minisztert hozta példának, aki Simicska munkatársa volt.

El akarja tüntetni a földbérletekkel kapcsolatos visszaélések nyomait a Nemzeti Föld alapkezelő (NFA) – jelentette ki a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselője. Szabó Rebeka szerint ezt bizonyítja az NFA földbérletpályázatainak kezelését módosító kormányrendelet, amelyet pénteken tettek közzé, és szombattól hatályos. A pályázatokat a jövőben csak egy példányban kell benyújtani az alapkezelőhöz, közjegyzőnél már nem kell azokat letétbe helyezni. A korábbi pályázatok letétbe helyezett beadványait megsemmisítik, az alapkezelő pedig minden vesztes pályázatot visszaküld a gazdálkodónak, vagyis nem őrzi meg őket; így a pályázatok összehasonlíthatatlanná válnak, megsemmisülnek a bizonyítékok – magyarázta a képviselő. Már megkezdődött annak a 200 ezer hektárnyi, zömében nemzeti parkok területén lévő földnek a pályáztatása, amelyek elbírálásánál – egy miniszteri utasítás értelmében – a szubjektíven adható pontok arányát 20-ról 40 százalékra emelték, és arról továbbra sincs szó, hogy akár a nyertesek, akár a vesztesek értékelését, pontozását nyilvánosságra hoznák – emlékeztetett a politikus.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!