Beavatkozni nem tud, de élesen kritizálja a magánnyugdíjpénztárak államosítását az Európai Bizottság. José Manuel Barroso bizottsági elnök nevében Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi biztosa válaszolt a Stabilitás Pénztárszövetség levelére. A lapunk birtokába került dokumentum szerint az unió kormánya úgy véli: a magyar nyugdíjrendszer hirtelen módosítása aláásathatja a jóléti rendszerbe vetett bizalmat, és ahhoz vezethet, hogy ismét fellendül a járulékok befizetésének elkerülése és a feketegazdaság.
A bizottság szakértői ugyanakkor nem látják bizonyítottnak, hogy a magyar kormány egyoldalú lépése sértette volna az EU-s jogot.
A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség tavaly novemberben, majd decemberben is levélben fordult José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez, kérve annak megállapítását, hogy a magánnyugdíj-megtakarítások államosítása, az ezzel kapcsolatos kormányzati lépések ellentétesek az Európai Unió jogával. A Barroso nevében válaszoló Olli Rehn pénzügyi biztos azonban ezeket a várakozásokat lehűtötte. – A bizottság szolgálatai megvizsgálták az önök leveleiben felvetett jogi kérdéseket is, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem látják bizonyítva az EU-s jog bármilyen sérelmét – áll a válaszlevélben. Válaszában a biztos hangsúlyozza, hogy a nyugdíjrendszerek megszervezése a tagországok kompetenciájába tartozik, az uniónak csak arra van hatásköre, hogy koordinálja, viszont nem harmonizálhatja a tagországokban érvényes nyugdíjszabályokat.
A pénzügyi biztos ugyanakkor kihasználja az alkalmat arra, hogy elmondja véleményét a nyugdíjeinstandról. – Az intézkedések várhatóan javítják a költségvetés egyenlegét rövid távon és csökkentik az államadósság szintjét, miközben csökkentik azon eszközök mennyiségét is, amelyek a következő években a nyugdíjak kifizetésére rendelkezésre állnak – írja Olli Rehn. Úgy véli, a folyó fogyasztás finanszírozása a nyugdíj-megtakarítások terhére, különösen megnehezítheti a megfelelő nyugdíjak biztosítását a jövőben. A hozamok felhasználása az adócsökkentés finanszírozására pedig ellentétes Magyarország határozott elkötelezettségével, hogy csökkentse az általános állami deficitet, méghozzá fenntartható módon, strukturális intézkedések révén. Az unió kormányának pénzügyminisztere szerint az intézkedések hátráltathatják a belföldi pénzpiacok fejlődését is. – Az adósságcsökkentés önmagában csökkentheti a finanszírozás költségeit, a megemelkedett politikai bizonytalanság azonban felhajthatja a kapcsolódó kockázati prémiumokat, amely viszont Magyarország növekedési potenciáljára lehet következményekkel – hangzik az uniós kritika.
Az Európai Bizottság aggályai több ponton egybeesnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) véleményével. Az IMF igazgatótanácsa a héten közzétett jelentésében úgy fogalmazott: különösen a korábbi magán-nyugdíjpénztári rendszer leépítése ad okot aggodalomra, mivel az növeli a középtávú költségvetési kockázatot, miközben rontja az átláthatóságot. Az IMF kiemelte, hogy a bevételkiesés ellensúlyozására bevezetett intézkedések – így az egyes szektorokra kivetett különadók – többségében átmeneti jellegűek és torzító hatásúak.
Az Európai Bizottság kritikájára a kormány nem reagált. Az IMF-ére viszont igen, mégpedig szokatlanul kioktató hangnemben. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye úgy fogalmaz: „a Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
