Szlovéniában nyilvántartásba vették az első Zika-vírussal fertőzött beteget – aki Rio de Janeiróban járt. Gondot jelenthet, hogy a véradásra jelentkezőket nem szűrik a kórokozóra. Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálat felkészült a vírus megjelenésére.
Ha hinni lehet a szlovén bulvársajtónak, akkor Jan Klobucarról, a szlovén röplabda-válogatott tagjáról van szó, aki nemrég jött haza Brazíliából, ahol a csapattal a riói olimpiára készült. A vírus már az év elején megjelent Európában: az első eseteket spanyol járványügyi szakemberek regisztrálták, majd néhány héttel ezelőtt Csehországban.
Az Európai Unió országaiban eddig 700 fertőzöttet vettek nyilvántartásba.
A Zika-vírussal nemcsak a közvetlen fertőzés lehet a gond, hanem az is, hogy a véradásra jelentkezőket nem szűrik erre a kórokozóra. A kérdőíven szerepel ugyan a kérdés, hogy a donor járt-e Dél-Amerikában az elmúlt egy hónapban, de a válaszadás önkéntes, így nem zárható ki, hogy fertőzött vér kerül a vérbankba. „Ennek minimális a kockázata – mondta a Vasárnapi Híreknek Jákó Kinga, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója. – Mivel a véradás önkéntes és térítésmentes, nem valószínű, a donorok szándékosan eltagadnák, hogy jártak az érintett területeken. Ha valaki segíteni akar, az biztosan nem akar ártani.” A Vérellátó ezzel együtt felkészült a vírus megjelenésére. Három lépésből álló havaria tervet dolgozott ki a vérellátás biztonsága érdekében:
1. Március óta, aki fertőzött területről érkezik haza, 30 napra kizárják a véradásból.
2. Ha a Zika-vírus felbukkan a magyar határ közelében, az érintett határ menti megyéket kizárják a véradásból.
3. Ha a Zika-vírus több helyen is megjelenik az országban, és emiatt mindenkit ki kellene zárni a véradásból (ez veszélyeztetné a vérellátást), akkor a teljes, korábban levett vérállományt kórokozómentesítik.
Ezenkívül egy időre kizárják a vérellátásból a legsérülékenyebb csoportokat (idős embereket, terhes anyákat).
A Zika-vírus Közép- és Dél-Amerikában a legelterjedtebb. Magzatoknál mikrokefáliát, kóros kisfejűséget okoz. Brazíliában tavaly október óta több mint négyezer ilyen csecsemő született. A kórokozó Afrikából származik, először az ugandai Zika-erdőben egy terhes majomban azonosították 1947-ben, emberben pedig 1968-ban Nigériában. Egyelőre nincs védőoltás vagy orvosság a kór kezelésére.
„Az eljárás nagyon sokba kerül, de vállalnunk kell az ellátás biztonsága miatt” – mondta Jákó Kinga. A főigazgató hozzátette: egyelőre nincs veszély, és a vérellátás is biztosított. A nyár azonban mindig nehéz időszak, ezért várják az önkéntes véradókat: „Ebben az időszakban legalább heti 10 ezer véradóra van szükség az ellátás biztosításához.”
Folyamatosan csökken a véradók száma, míg a plazmát adományozó donoroké nő. Ennek a többi között az az oka, hogy amíg a véradás térítésmentes, a plazmáért itthon több ezer, Ausztriában pedig akár több tízezer forintot is fizetnek. Vért ráadásul csak 3 havonta, míg plazmát akár hetente is adhatnak a donorok. A teljes vért főleg transzfúzióra (vérátömlesztés), a plazmát drága gyógyszerek előállítására használják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!