- Ismét magyarkampány dübörög
- Gyurcsány kellemetlen helyzetbe hozta az MSZP-t
- Erdélyben dől el, milyen lesz az anyaországi egészségügy
Mintegy 400 ezer szavazót hagy parlagon a politika – a külföldön dolgozó hazai állampolgárokat senki nem próbálja megszólítani, mozgósítani. Pedig legtöbbjük vélhetően nem a kormánypárt szavazója, hiszen – leginkább gazdasági – kényszerből kellett elhagyniuk az országot. Továbbá külön előnyük, hogy nehezen bódíthatóak a Soros-tervvel, hisz a kinti valóság ellenpontozza a kormányzati kommunikációt.
Ha ennek a tömegnek csak a felét sikerülne választásra bírni (65 százalékos részvétellel számolva), akkor az majdnem 4 százaléknyi pluszvoksot jelentene az ellenzéknek – ennyivel pedig simán lehet választást nyerni (vagy ha azt nem is, kormányt buktatni mindenképp). Ám a honi oppozíció belenyugodott abba, hogy a kormány kirekesztő szabályokkal távol tartja a választástól ezt a 400 ezer embert, ugyanis lehetetlenné teszi számukra, hogy levélben vagy elektronikus úton szavazzanak, ha élni szeretnének állampolgári jogaikkal, azt kizárólag személyesen a külképviseleteken tehetik meg. Az utazás viszont nem mindig megoldható például a távolság vagy a munka miatt. Ám kellő motivációval minden technikai nehézség nélkül mozgósítható lehetne ez a réteg.
Miközben a külföldön dolgozó magyarokat a hatalom megpróbálja kiszorítani a közéletből, a határon túli magyaroknak, pontosabban a kettős állampolgároknak mindent megad. Nem véletlenül: a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és erdélyi (leginkább az utóbbiak) magyarok garantálják, hogy egy kisebbség kormányozzon. Másképp fogalmazva: az emberekre előszeretettel hivatkozó kabinet és kormánypárt legitimitását nem az anyaországi választók adják, hanem olyan kettős állampolgárok, akik semmilyen formában nem vesznek részt a közteherviselésben.
Populista formában ez annyit tesz, hogy arról: miképp látják el a jövőben a betegeket a kórházban; emelkednek-e az élelmiszerárak, mert a kormány továbbra is kedvenc agrárbáróinak kedvezhet; hogy a jövőben is már most halálra ítélt szakmákat oktatnak-e a szakiskolákban, nos, erről mind olyan emberek dönthetnek, akik nem élnek Magyarországon és nem viselik a következményeket. Kettős állampolgárból jövő áprilisra körülbelül 1 millió lesz. A 2014-es statisztikát alapul véve közülük mintegy 250 ezren szavazhatnak, és 95 százalékuk a Fideszt támogatja 2018-ban – ez legalább 2-3 mandátumot jelent.
Nem csoda, hogy a kormánypárt foggal-körömmel ragaszkodik a rendszerhez, annak ellenére, hogy azzal a polgárok zöme nem ért egyet. Az emberek 57 százaléka – a Vasárnapi Hírek és a Publicus Intézet mérése szerint – nem helyesli, hogy a kettős állampolgársággal szavazati jog is jár. És ez tekinthető politikai véleménynyilvánításnak is, hiszen a választók 55 százaléka látja úgy, hogy a kormánynak a határon túli magyarok elsősorban a „belpolitikai” szavazatuk miatt fontosak.
Ezzel a nemtetszéssel kezdene valamit a Demokratikus Koalíció, ugyanis aláírás-gyűjtési akciót indított, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy „egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?”.
Gyurcsány pártja persze tisztában van vele, hogy emiatt a kormánypárti kommunikátorok ismét azt hajtogathatják, miszerint a „baloldal magyarellenes”, csakhogy ez a volt miniszterelnököt nem érdekli. Hiszen tisztában van vele, hogy önmaga pártja növekedési korlátja, amíg ő vezeti, a DK nem nagyon mehet 10 százalék fölé (jelenleg ennek a felére mérik).
Saját táborának mozgósítására viszont kiválóan alkalmas ez az akció – sőt az MSZP radikális szavazóinak egy részét is elhozhatja.
Már csak azért is, mert a szocialisták a határon túli magyarokról vagy nem beszélnek, vagy bocsánatkérő stílusban teszik ezt, így vélhetően most se fognak megszólalni.
Ráadásul, ha az MSZP elkezd együttműködni a Demokratikus Koalícióval, akkor a szocialistákra is rásütik a magyarellenes billogot.
A DK témaválasztása így viszont azt sejteti, hogy Gyurcsány pártja nemcsak a közös jelöltből és listából nem kér, de a közös mondandóból sem: azaz alapvető célja, hogy minél erősebb és nagyobb frakciója legyen 2018 után – ha lesz kormányváltás, ha nem.
Semmi nem garantálja a voksok hitelességét, hisz a kettős állampolgárok nyílt levelezőlapon is szavazhatnak, regisztrációs adatbázisuk csak tízévenként frissül, így senki nem követi nyomon a címek változását, a halálozásokat, és így tovább, valamint igény esetén a magyar állam emberei ki is mennek begyűjteni a szavazólapokat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!