Sajtóértesülések szerint egyre bizonytalanabbá válik Magyarország helyzete az Európai Unióban, ha a magyar kormány továbbra is mereven ragaszkodik eddigi álláspontjához a civil szervezetek és a menekültek be(nem)fogadásának kérdésében.
A Financial Times úgy tudja, Budapest kemény retorziókra számíthat, ha nem változtat hozzáállásán. A tekintélyes és mértékadó brit lap számol be arról a kezdeményezésről, mely szerint a német kormány úgy gondolja: a jogállami keretek tiszteletben tartása és a migrációs válság közös kezelése legyen a feltétele az uniós támogatásoknak.
Akár magasabb összeget is hajlandó lenne befizetni a kontinens legerősebb gazdasága az unió közös kasszájába, de a strukturális és a regionális támogatások elosztásának feltételévé tenné azt, hogy a támogatott ország megfeleljen az EU alapértékeinek. Ezen alapértékek közül kiemelik a demokratikus intézményrendszert és a szolidaritást, vagyis az együttműködést a menedékkérők elosztásában és befogadásában. Az indítvány erős tiltakozást váltott ki a magyar kormánykörökből, Szijjártó Péter külügyminiszter éles hangú válaszban utasította el a változásnak még a lehetőségét is.
Az EU következő költségvetéséről szóló tárgyalások ezen a héten kezdődnek el, és a német kormány már jelezte: ragaszkodik álláspontjához. A magyar kormány érvelhetne ugyan azzal, hogy befogadott 1300 menekültet a kvóta szerint – csakhogy, mint arra fény derült, ez nem egészen így van.
Mint azt Újhelyi István EP-képviselő Frans Timmermanstól megtudta, Magyarország kizárólag egyéni menedékkérelmeknek adott helyt, 2017 első három negyedévében (az utolsó negyedév adatai nem hozzáférhetőek), Magyarországtól összesen 3185 személy kért nemzetközi védelmet, közülük 880 személy részesült is ebben. Csakhogy egyikük sem vett részt az uniós relokációs programban: ezek egyéni kérelmek voltak. Magyarország az uniós program keretében senkit sem fogadott be ezek szerint, így kötelezettségszegési eljárás indult ellene, valamint Cseh- és Lengyelország ellen is.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalmát fejezte ki a „Stop Soros!” törvénycsomag kapcsán – a magyar Külügyminisztérium válaszul őt magát és az Európa Tanácsot bírálta, személyeskedő hangnemben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!