Kilencezer-kettő. Összesen ennyi orvos kérte 2004 és 2018 márciusa között az úgynevezett „jóhírnév-igazolást” a Magyar Orvosi Kamarától (MOK) – értesült a Vasárnapi Hírek. Ezt akkor igénylik a szakemberek, ha külföldön szeretnének munkát vállalni. A bontás szerint 5394 szakorvos és 3608 szakképesítéssel még nem rendelkező rezidens kérte a szükséges dokumentumot.
A megismert kamarai adatok szerint a kivándorolt orvosok közül a legtöbben a fog- és szájbetegségek ellátói voltak, nem kevesebb mint 612-en, de magas volt a belgyógyászok (387) és az aneszteziológusok (357) száma is. Utóbbi azért is komoly probléma, mert ilyen szakemberek nélkül nem tudják altatni a betegeket. Már több alkalommal is előfordult, hogy tervezett műtéteket kellett lemondani egy kórházban, mert nem volt altatóorvos; 2015-ben ez minden megyében hiányszakmának minősült. Abban az évben a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban egyszerre hat altatóorvos is felmondott, ami kifejezetten nehéz helyzetbe sodorta az intézményt.
Előfordulhat, hogy nem hagyták el mind a kilencezren végleg az országot; van, aki csak hétvégékre jár egy másik országba ügyelni, vagy néhány hetet itthon dolgozik, majd vált. Azonban akárhogy is nézzük, ez a több ezer orvos igenis hiányzik a hazai betegellátási rendszerből. Ha például nem egyetlen radiológus jutna egy ügyeletre közel száz betegre a Honvédkórházban, akkor előfordulhat, hogy nem kellene öt órát várni egy röntgenre.
Az elvándorlás okai között nem csak az alacsony bérek szerepelnek. A megfelelő munkakörülmények is hiányoznak, és gyakran úgynevezett orvosbárók, vagyis az osztályvezető főorvosok lehetetlenítik el fiatal kollégáik mindennapjait.
Az adatok alapján látható az is, hogy 297 háziorvos kért jóhírnév-igazolást, miközben az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) szerint 308 tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen háziorvosi körzet van jelenleg az országban. Persze nem biztos, hogy az elvándorolt szakemberek épp ezeket a körzeteket tölthették volna fel, de legalább esélyt adhattak volna az ott élő betegek egy részének az állandó orvosi ellátásra.
Az ÁEEK tájékoztatója alapján a 2016-os és a 2017-es évhez képest az idén is hiányszakma például a gyermek- és ifjúságpszichiátria, a fül-orr-gége gyógyászat, az ortopédia és a traumatológia, és a pszichiátria is. Ebben a kontextusban pedig kifejezetten fájdalmas adat, hogy 146 pszichiáter, 121 ortopédiai és 85 traumatológiai szakvizsgával rendelkező orvos ment külföldre az elmúlt 14 évben. Mellettük távozott 198 csecsemő- és gyermekgyógyász, 159 radiológus, 78 bőrgyógyász.
Nem csak az orvosokból, a diplomás nővérekből is komoly a hiány, sok intézményben már inkább ez okoz problémákat. Szegedi Judit, a miskolci Ferenczi Sándor egészségügyi szakgimnázium szakmai igazgatóhelyettese arról beszélt egy sajtótájékoztatón a héten: testközelből tapasztalja, milyen súlyos az utánpótlás problémája. „Már ma is látható, hogy orvos- és szakdolgozói hiány miatt osztályokat kell bezárni. Az iskolánkba a legkevesebben az ápolói
képzésre jelentkeznek. Ennek oka, hogy alacsony a társadalmi megbecsültség és a fizetés is” – mondta el Szegedi Judit.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!