Az a hatóság bírságolta meg a MAL Zrt.-t 135 milliárd forintra, amely különböző beruházásokra kötelezte és folyamatosan ellenőrizte a céget.

 
Kállai Márton felvétele

Ugyanaz a hatóság döntött a napokban egy ez idáig példátlan mértékű, 135 milliárd forintnál is nagyobb összegű környezetvédelmi bírság kiszabásáról a vörösiszap-katasztrófa kapcsán, amely ugyanott, Ajka térségében az elmúlt másfél évtizedben minden beruházás ura volt. A MAL Zrt.-t a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Termé­szetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bírságolta meg erre a megasummára: az a székesfehérvári központú állami szerv, amely 1997-ben a lúgos vörösiszap-tározóinál résfalépítésre kötelezte a privatizációs szerződés mellékletében a céget, engedélyezésében és átvételében is részt vett, később is folyamatosan ellenőrizve azt. Két héttel az ipari-környezetvédelmi katasztrófa előtt pedig többoldalas, helybenhagyólag aláírt írásbeli jelentést adott ki a tározó helyszíni vizsgálatáról. Még azt sem várták meg, mit hoz a felelősség megállapítását célzó 60-70 polgári per és maga a büntetőeljárás. Eddig a pereket Budapesten tárgyalták, de mivel a cégközpont Ajkára került át, folytatásuk Veszprémben várható.

A gyár megfellebbezi a hulladékgazdálkodási bírságról szóló határozatot, mert még nincs sem szakértő vélemény, sem jogerős döntés a katasztrófa tényleges okairól. A bírságot egy nappal azelőtt szabták ki, hogy szeptember 15-én hatályba lépett a környezeti hatások vizsgálatáról hozott kormányrendelet, amely úgymond „jelentős változásokat hoz a felügyelőség egyes hatósági, szakhatósági eljárásai tekintetében.” A hatalmas összeget a MAL nem tudja kifizetni; egyes jogi szakértők szerint a bírság akár a cég „fű alatti” államosítását, vagy reprivatizálását jelentheti. Annak idején egyébként két résztvevője volt a gyár privatizációs pályázatának: egy norvég–szlovák tulajdonú konzorcium, s a közeli, inotai székhelyű magyar kft., amelyről a „városi legendák” azt állítják: potom tízmillióért jutott hozzá az aranytojást tojó tyúkhoz, amelynek termékei keresettek a világpiacon. Az más kérdés, hogy a technológia régi, s mint látjuk, veszélyt hordozó volt – az új, környezetvédelmileg megfelelő száraz gyártásmódra idén februárban tért át a cég. A tízmillió a vételár készpénzi része volt: de át kellett vállalnia az új tulajnak 435 millió beszállítói tartozást és a kötelező résfalépítés milliárdos környezetvédelmi beruházását is.

Ez megtörtént. Ruttner György ügyvéd, a MAL Zrt. képviselője tegnap a VH-nak elmondta: tudja, hogy a céget most kellőképpen utálják, ám nem szabad elfelejteni, hogy másfél ezer embernek ad közvetlenül munkát, közvetetten pedig legalább hatezernek, s amennyiben például felszámolás árán megszűnne a gyár és az erőmű, az Ajka energiaellátásának végét is jelentené, sok ezer családot megfosztva fűtéstől, világítástól, s a térségben amúgy is nagy munkanélküliséget növelné. Ez pedig az el- és megszenvedett ipari-környezetvédelmi után gazdasági katasztrófa lenne.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!