A Malév február 3-i leállásának legnagyobb vesztesei a budapesti ötcsillagos szállodák – egy gyorselemzés szerint –, ugyanis az átlagárak számottevő növekedése sem ellensúlyozza a kihasználtság óriási visszaesését, ami havi átlagban a mínusz 20-25 százalékot is elérheti. A Malév leállásával leginkább az üzleti utasok száma esik vissza, amely kihat a nemzetgazdaságra is. De nem járnak jól az utasok és az utazási irodák sem.
– Budapest a nemzetközi repterek sorában egy forgalmasabb vidéki város szintjére esik vissza – állítja a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Forman Balázs szerint ahhoz, hogy ebből a regionális szerepből a részleges csomóponti körbe visszakerüljünk, határozott üzletpolitikára lenne szükség. A szakember nem optimista: szerinte a Malév-csődre sem készültek fel kellőképpen az illetékesek. – Ez az év tapogatózással telik. Jönnek majd új fapados társaságok (skandináv, német török), lesz, amelyik hosszabb-rövidebb időre megmarad nálunk, azon múlik, hogy a magyar igényeket mennyire tudják kielégíteni árban és célállomásban, illetve, hogy a célországokból tudnak-e hozzánk csábítani utasokat – vázolta a lehetséges jövőt.
A fapados légitársaságok már a csőd utáni napon 50 százalékkal emelték kapacitásukat, de így tett a Lufthansa, az Air France és a British Airways is. Sőt, a nagy nemzetközi társaságok áraikat is emelték: egy Moszkva–Budapest jegy 30 százalékkal kerül többe most, mint a Malév meglétekor. Viszont van néhány olyan térség, amely a nemzeti légitársaságunk kiesésével közvetlenül nem érhető el, például a Balkán és Kelet-Európa bizonyos városai.
– A Közel-Keletről hozzánk érkező turisták száma és az átszállóké biztosan csökken, a nyugat-európaiaké talán nem – mondja Forman Balázs. Míg egy nyaralni készülő család örömmel választja az olcsó, ám kevésbé megbízható fapadost, addig egy üzletember, akinek jegyét a cég fizeti és fontos számára a kényelem, nem biztos, hogy beéri fapadossal. Az is lehet, hogy akkor inkább Budapest helyett más „munkavárost” keres.
– A RyanAir ugyan olcsóbb a volt Malévnál, de másod- és harmadlagos repterekre szállítja az utasokat, kérdéses, hogy aki eddig a Gatwickről indult, annak megfelel-e valamelyik észak-londoni reptér – magyarázza Kovács Balázs, a Danubius Hotels Group értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese. Sokkal kevesebb céges szeminárium lesz hazánkban, csökkeni fog a konferenciaturizmus, a szállodák és az utazási irodák szintén veszítenek: a fapadosok jegyeit előre kell megvenni, a módosítás igen drága, az irodák viszont a csomagjaikat értékesítik, s gyakoriak a lemondások.
Pedig az üzleti utakra érkezők jelentős bevételi forrását adják a budapesti szállodáknak. Ez a vendégkör többet költ a turistákhoz képest. Az árakat tekintve nehéz vonzóbbá tenni fővárosunkat. Budapest így is túl olcsó – vélik a szakemberek.
Tény: tavaly a fővárosi szállodák átlagára 63 euró volt, Bécsben 95, Prágában pedig 72 euró. Ennél lejjebb nem lehet már menni, így is vergődünk – állítják hazai szállodások. – A kevesebb bevétel kevesebb áfát is hoz, tehát a nemzetgazdaságra is rosszul hat – érvel Kovács Balázs, s hozzáteszi: a nemzetközi sajtóban megjelenő negatív hírek szintén okozhatnak turistaszám-csökkenést. Pozitív imázsépítésre és egy, a már évek óta ígért kongresszusi központra lenne szükség.
A parlamentben hétfőn elfogadott telekadó törvénymódosítás újabb terhet ró a Budapest Airportra, miközben a Malév csődje miatt a budapesti repülőteret üzemeltető vállalat a túléléséért küzd. A Budapest Airport befagyasztotta 10,5 milliárd forintos idei fejlesztési terveit és 180 dolgozóját bocsátja el. A cég tavaly 675 millió forint telekadót fizetett. A héten elfogadott törvénymódosítás viszont 2,25 milliárdra növelné a terhet, ami a tavalyi 330 százaléka. A nemzeti légitársaság csődje miatt több ezer munkahely van veszélyben a légi közlekedésben, az idegenforgalomban és a szállodaiparban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
