Vajon milyen lenne, ha egy szép napon arra ébrednének a budapestiek, hogy a Rákóczi útról kitiltották az autókat Minden csendes, csak az elektromos és önvezető autók, néhány kifutó szériás gázüzemű busz és rengeteg bicikli van az utakon. Kiszámolta-e már valaki, hogy mennyit nyernénk (vagy veszítenénk) ezzel? Valószínűleg nem. Pedig a jövő ez lesz akkor is, ha most még elképzelhetetlen.
Madrid főpolgármestere, Manuela Carmena nemrég bejelentette, hogy a spanyol főváros első számú főútjáról, a kétszer két sávos Gran Víáról kitiltják az autókat 2019-re. Csak a buszok, taxik, kerékpárosok és gyalogosok használhatják majd a város történelmi főtengelyét. Ezzel egy növekvő, óriási és összefüggő belvárosi sétálóövezet jön majd létre. Hasonló tervekkel álltak elő Hamburg vezetői: húsz éven belül az összes autót ki akarják tiltani a városból. A Zöld Hálózat névre hallgató terv szerint 2034-ben a település 756 négyzetkilométeres területének 40 százalékát parkosítják és kertekké alakítják át. Ezután csak gyalog vagy kerékpárral lehet ott közlekedni.
A jövő városai – ha nem is válhatnak teljesen autómentessé – a mainál élhetőbbek, tisztábbak lesznek – mondja Papp József biztonságtechnikai mérnök. Példaként Barcelonát hozza fel. A katalán fővárosban a többsávos utakat egyirányúsították, amivel sokkal gördülékenyebbé tették a közlekedést.
A jelzőlámpákat összehangolták, így a belvároson lényegesen gyorsabban haladnak át az autók, és az eddiginél sokkal kevesebbet állnak. Ez azért lényeges, mert az autók károsanyag-kibocsátása ugrásszerűen nő minden indításnál. „Budapest közlekedése ebből a szempontból eléggé kaotikus. Olyan, mintha a lámpákat szimuláció és hatásvizsgálatok nélkül állították volna be” – mondja a szakember. Példának a legendás hosszú járatú villamos, a 4-6-os vonalát említette. Ez ma a két végállomás közötti utat több mint egy perccel rövidebb idő alatt teszi meg, mint korábban, „ami szép, de közben a villamos miatt lelassított autók többször annyi káros anyagot eresztenek a levegőbe, mint a felújítás előtt”. Az Óbudai Egyetem tanára szerint csak akkor szabad kitiltani az autóközlekedést egy városból, ha az emberek többsége ezt szeretné.
„Fő szabály szerint, ha gyökeres változást akarunk elérni egy város struktúrájában, ahhoz az ott lakók legalább 80 százalékának közös akaratára és szabálykövető polgárokra van szükség. Valószínűleg ez az oka annak, hogy Budapesten még a dugódíjat sem tudták bevezetni, pedig elvben minden ellenőrző rendszer rendelkezésre áll hozzá.”
Szervezni, nem tiltani
Az egyre sűrűbben lakott városok autós gondjainak megoldását az úgynevezett „integrált mobilitási rendszer” kialakításában látja a téma egyik legkiválóbb szakértője.
Laurence Bannermann, az Európai Parkolási Szövetség elnöke, aki korábban átszervezte Róma parkolási rendszerét, úgy gondolja, hogy a kulcs az autók parkoltatásában és a parkolóktól a központokig való eljutásban van. Az autó ugyanis „életének” 90-95 százalékát álló forgalomban, vagyis parkoló üzemmódban tölti. Ő is Barcelonát hozta fel példának, ahol ingyenes P+R parkolókkal, a tömegközlekedés fejlesztésével, dinamikus, rövid távú, de drágább parkolásra is alkalmas belső területekkel tíz év alatt csaknem felére csökkentették a belvárosban közlekedő autók számát.
Bannermann szerint a jelenleg is zajló technológiai forradalmat ki kell használni, a telefonos applikációk szerepe a jövőben tovább fog nőni – ezek alkalmazásával és az integrált rendszerek kialakításával pedig elkerülhető lenne a „dugódíj”.
Felvillanyozó jövő
Az autóipar vezető mágusai szerint egy évtizeden belül több elektromos autó kerül majd forgalomba, mint fosszilis üzemanyaggal működő, hagyományos jármű. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elektromos autók tíz év múlva nagyjából annyiba kerülnek majd, mint ma egy benzines vagy dízel. Erre az időre megoldják majd az autók energiaellátását is: a jelenlegi 250-300 kilométer helyett akár ezret is képes lesz megtenni az elektromos autó egyetlen töltéssel. Az energia-utánpótlás ma a fejlesztők első számú feladata. Egyre több feltörekvő számítástechnikai vállalkozás, vagyis startup foglalkozik ezzel a kérdéssel. A holland Cohere például olyan rendszert fejlesztett az elmúlt években, amely egy közbeiktatott kütyü segítségével a lakossági elektromos hálózaton képes gyorstöltésre. Amszterdamban már több parkolóházban megtalálhatók a cég beépített töltői. Egy izraeli találmány pedig elsősorban az újonnan épült települések számára jelenthet megoldást. Az ő ötletük az úttestbe épített indukciós töltő, amely a fölötte elhaladó autó akkumulátorait tölti folyamatosan. „Tíz, de legfeljebb tizenöt éven belül az elektromos, önvezető autó olyan elfogadott lesz, mint a vízmelegítő” – mondja Papp József.
100 milliárd
eurójába kerül az európaiaknak a nagyvárosok dugója. Számítások szerint nagyjából ennyit veszítenek az egészségügyi problémák, a gazdasági kiesés és az időveszteség miatt.
Kínában egyedülálló mintaváros felépítését kezdték tavaly. A nyolc évre tervezett projekt a „Nagyszerű Város” nevet kapta, és 30 ezer családnak, vagyis csaknem 80 ezer embernek szolgál majd otthonául. A túlnyomórészt megújuló energiákat hasznosító város 50 százalékkal kevesebb áramot és 60 százalékkal kevesebb vizet fogyaszt majd, mint hasonló méretű társai, szén-dioxid-kibocsátása egy átlagos kínai városhoz képest 60 százalékkal lesz alacsonyabb. A teljes terület 60 százaléka lesz beépített, 40 százalékát zöldövezetek és sétálóterületek teszik majd ki. Az autókat nem tiltják ki ugyan a városból, de arra a tervek szerint nem lesz szükség: a gyors közlekedést föld alatti és felszíni elektromos szállítóberendezések segítik majd.
A föld legrégebben autómentes városa valószínűleg az amerikai Mackinac. Az ötszáz lelkes minivárosban – amely egyébként sziget – 1898-ban hoztak rendeletet „a büdös és zajos masinák” tilalmáról. A városba nem hajthatnak be autók, csak lovas kocsival, kerékpárral és elektromos mopedekkel közlekednek az emberek.
A szállító gépjárművek is csak elektromosak lehetnek. Mondjuk könnyű a mackinakieknek: a kikötő a város központja, onnan 500-500 méterre csápként terjeszkedik néhány utca, és a két legtávolabbi lakó nem lakik egymástól 1000 méternél messzebb. Természetesen Mackinac városka lakóinak is van autója. A szárazföldön, a kompvégállomáson fekvő Mackinaw városban tárolják őket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!