Nem (csak) szórakozni járnak a hollywoodi sztárok Magyarországra.
- Egyre több szuperprodukció készül a nemzetközileg elismert hazai stúdiókban.
- Etyeken a középkor és a jövő is megelevenedik.
A világsztárok közül éppen Penelopé Cruz és férje, Javier Bardem lófrált Budapest utcáin a múlt héten, ugyanis a spanyol színésznő legújabb filmjét forgatta Magyarországon. Az utóbbi években már egyre kevésbé lepődünk meg, ha éppen Charlize Theron, Tom Hanks, Jude Law, Hugh Jackman, Jeremy Irons, Antonio Banderas, Nicolas Cage, esetleg Jason Statham bukkan fel egy hazai étteremben vagy egy szálloda teraszán. A filmes világ szűk kör, a produkciók vezetői szóbeszéd és tapasztalat alapján hoznak döntést külföldi forgatási helyszínekről, csapattagokról.
Évek óta egyre több és nagyobb presztízsű film készül Magyarországon. Ha ez a trend folytatódik, akkor nemcsak a magyar alkotásokkal, hanem az itt készülő hollywoodi szuperprodukciókkal is bekerülhetünk a nemzetközi filmes ipar vérkeringésébe. És hogy miért pont hozzánk jönnek a sztárok? Hát persze, hogy leginkább a pénz miatt.
Visszaguruló pogácsák
Az egyik legfontosabb érv Magyarország mellett az adókedvezmény: a 25 százalékos adóvisszatérés ugyanis kimagasló a régióban. Magyar projekttársaságokon keresztül a produkciók az összes költségüket – az alkalmazottak bérétől a stúdióbérleten át az ellátásig – elszámoltatják, mindennek a 25 százalékát a magyar állam pedig visszatéríti. „Ennek a többszöröse visszatérül az országnak: rengeteg magyar embert foglalkoztatnak a produkciók, luxusszállodákban, éttermekben költenek és viszik jó hírünket a világban. Igazi win-win szituáció” – magyarázza Gyertyánfy Miklós, a Korda Filmstúdió társ-ügyvezető igazgatója.
Ami még vonzóvá teszi a magyarországi forgatásokat: a képzett szakembergárda, a remek infrastruktúra és a kiváló külső forgatási helyszínek, főként Budapesten. Fővárosunk ugyanis a legkülönbözőbb korszakokban játszódó jelenetekre alkalmas: „eljátszotta” már a filmvásznon Prágát, Berlint, New Yorkot, de Moszkvát is. Így nem meglepő, hogy a térségben Magyarországra jön a legtöbb szuperprodukció, évente 3-4 ilyen mozit forgatnak nálunk. Ezek bérgyártása teszi ki a magyar filmipar bevételének 80 százalékát. Az idei év még sikeresebbnek ígérkezik a tavalyinál a bérmunkák szempontjából. A két legnagyobb hazai filmstúdió, az Etyeken lévő Korda és a Rákospalotán álló Origo Filmstúdió szinte állandóan „foglalt”. Az előbbiben éppen egy hollywoodi fantasy filmsorozat forog, az utóbbiban pedig egy olyan szuperprodukció, amelynek Ridley Scott a producere. De mindkét gigastúdió több filmről is tárgyal, ám ezekről egyelőre nem nyilatkoznak.
Vörös bolygó a 6-os stúdióban
A kültéri helyszíneken kívül Magyarország a beltéri, azaz a stúdiók tekintetében is vonzó a külföldi produkciók számára.
Egész Európában 3-4 olyan felszereltségű és méretű bázis van, mint az etyeki és a rákospalotai.
Ezek speciális ingatlantípusok: eleve stúdiónak épülnek, hiszen egy akármilyen raktárépületet nem lehet tökéletes minőségű stúdióra átépíteni. Egyedi gépészeti megoldások és tökéletes hangszigetelés szükséges, és igen fontosak a méretek is: Etyeken 15 ezer négyzetméteren hat stúdió épült föl, a legmodernebb technikai vívmányokkal felszerelve, valamint raktárak, műhelyek, egy 400 köbméteres medence, egy 49 férőhelyes moziterem és egy minden igénynek megfelelő utómunka-stúdió.
A 6-os stúdió az úgynevezett Superstage, Európa legnagyobbja, ezért jött ide például tavaly a Mentőexpedíció című film, amelyet hét Oscar-díjra is jelöltek. A 18 hektáron elterülő rákospalotai komplexum kilenc stúdióból áll, és leginkább a városi környezetben zajló filmek forgatására alkalmas, míg a Kordában a zöld környezet a vonzó, tehát Etyeken inkább sci-fi, fantasy, illetve középkorban játszódó filmek forognak. Vannak persze kisebb stúdiók is itthon, például Pomázon, Gödöllőn, Fóton, ezekben is szinte állandóan külföldi filmek, reklámok készülnek.
Feljebb az értékláncban
Ám hiába a sok remek adottság, a „népszerűség ára”, hogy kezdünk kifogyni a megfelelő szakemberekből. A Mentőexpedíció több százas stáblistáján 60 százalékban magyar nevek szerepeltek, a szakemberek a film hangosításában, világosításában és egyéb szervizmunkáiban vettek részt. Nagyjából a többi szuperprodukciókban is hasonló a magyar szakemberek részvételi aránya. „Nincs szervezett utánpótlás, a szakma eddig maga képezte ki sokévnyi munkával a fiatalokat, nekik köszönhető, hogy világszínvonalú szakembergárdánk van.
Viszont lassan elérjük a limitet: ennél sokkal több produkciót a magyar szakemberek nem tudnak kiszolgálni” – véli Gyertyánfy Miklós. A Korda Filmstúdió szeretne foglalkozni az utánpótlással: gyakorlati helyszínként venne részt az ilyen irányú oktatásban, valamint egy iparági egyesületet akarnak létrehozni, amely a stábképzéssel és az üzletszerzéssel is foglalkozna, hogy „beivódjon a nemzetközi köztudatba Budapest mint filmescentrum”.
A kanadai Québecben például a digitális filmipar kapott olyan nagy hangsúlyt, hogy ma már megkerülhetetlenek ezen a területen. Ilyesmiről álmodoznak a hazai szakemberek is. „A filmes értékláncban feljebb kell kerülni, hogy ne csak infrastruktúrát adjunk a produkcióknak, hanem aktívabban bekapcsolódjunk a tartalomfejlesztésbe, a filmfinanszírozásba, a produceri tevékenységbe és a digitális utómunkába is” – teszi hozzá Gyertyánfy.
Mi az a szuperprodukció?
50 millió dollár feletti költségvetésű film. Összesen nagyjából 130 szuperprodukció készül évente a világon, ebből 30 gyártása zajlik Európában, a legtöbb Angliában készül, a második legtöbb nálunk. Globálisan Kanada, Ausztrália és Új-Zéland a legnépszerűbb bérgyártóhelyszínek.
A hazánkban készülő szuperprodukciók felét a Korda Filmstúdióban forgatják, a másik felét a Rákospalotán található Origo Filmstúdióban. Ez utóbbi 17 milliárdból épült 2010 tavaszán, 178 millió forintos állami támogatással. A Korda Filmstúdió a Demján cégcsoporthoz tartozik, több mint 50 millió euróból épült 2007-ben. Demján Sándor Etyeken nevelkedett, így akarta visszaadni azt a sok jót, amit ott kapott, ezért odaálmodta meg „szívügyét”, a filmstúdiót. Az építkezésen gyakran megjelent és időnként azóta is kilátogat. A válság ugyan nehezítette az üzletet, de tavalyra valósággá vált az eredeti „Demján-vízió”, azaz olyan nyereséges lett, ahogyan azt annak idején tervezték. Az etyeki 6-os műteremnek, a Superstagenek 6000 négyzetméter az alapterülete, 24 méter a belmagassága, így egy 6 emeletes épületet is föl lehet építeni benne díszletként. Felszereltségében megközelíti, viszont méreteit tekintve lekörözi a Londonban lévő, világhírű 007-es stúdiót, ahol több James Bond-alkotást és a Star Wars utolsó részét, az Ébredő erőt is forgatták.
Számos magyar gyártócég dolgozik külföldi filmek szervizmunkáiban. Például a Mid Atlantic Films gyártócégként működött közre a Jeremy Irons főszereplésével készülő Borgiák sorozatban, illetve a HellBoy2-ben, a Herkulesben, a Spy-ban, a Die Hard ötödik részében és az Eragonban is. A Proton Cinema évente kettő-hat külföldi filmet gyárt szervizmunkában, jelenleg egy norvég tévésorozat forog itthon 70-80 napig a Proton gyártásában, de három és hat hét múlva is kezdődnek munkáik. Ezenkívül időnként reklámokat is készítenek.
Az Oscar-díjas Saul fiát gyártó Laokoon Film égisze alatt készül Penelopé Cruz főszereplésével egy spanyol mozifilm, amelynek budapesti forgatása múlt szombaton ért véget. Ősszel egy újabb spanyol szervizmunkát készít majd a cég, hiszen minden évben gyártanak néhány külföldi produkciót, köztük reklámokat is.
Az amerikai Ridley Scott csaknem 50 napig forgatta Matt Damon főszereplésével a Mentőexpedíció című szuperprodukcióját Budapesten és az etyeki Korda Filmstúdióban, ahol 300-400 fős stábbal dolgozott. A Mars bolygót a 6-os műteremben rendezték be, amelyet 4000 tonna vörös homokkal töltöttek fel, és óriási szélgépekkel szimulálták a homokvihart. A Korda Stúdió bejárati kapuja volt a NASA bejárata. A Bálna a NASA-központ belsejét helyettesítette, a Müpa kínai űrközpontként szerepelt, míg a Sugárhajtási Laboratóriumot a Hungexpo épületében építették fel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
