A magyarok többsége nyári időszámítást szeretne, ami teljesen érthető, ha azt vesszük, hogy nyáron meleg van és napsütés, míg télen hó és latyak. Az igazság azonban az, hogy valószínűleg ebben (is) rosszul döntenénk, ráadásul szembemennénk az unió „két időszámításos” többségével. Gazdasági haszna mindenesetre az emberek többsége szerint aligha van az átállítgatásnak – derül ki a Publicus Intézet kutatásából.
Az Európa Bizottság nemrég javasolta, hogy szüntessék meg az egész unióra kiterjedő évi két óraátállítást, ezzel egy időben valódi „nemzeti konzultációt” sürgetett a tagállamok közötti összehangolt koncepció kialakítása érdekében. A terv az, hogy jövő áprilisig minden tagállam jelezné: az állandó nyári vagy a téli időszámítást akarja-e alkalmazni. Ha minden jól alakul, akkor utoljára 2019. március 31-én kellene egységesen átállnia minden tagállamnak a nyári időszámításra. Azok az országok pedig, amelyek az állandó téli időszámítást választják, október 27-én még alkalmazhatnak egy utolsó, szezonális óraátállítást.
Az Európai Parlament természetesen közvélemény-kutatók segítségével megkérdezte a tagállamok polgárait, ha lehetőségük volna rá, eltörölnék-e az évi két átállást, és ha igen, melyik időszámítást állandósítanák. Az unió lakosságának kevesebb, mint egy százaléka szavazott arra, hogy töröljék el az évi két óraátállítást. Ha viszont választhatnának az állandó téli vagy nyári időszámítás között, habozás nélkül a másodikat választanák. Kutatók szerint ennek inkább közérzeti, mint tudományos alapja van: a nyár általános megítélése sokkal jobb, mint a télé, tekintve, hogy olyankor süt a nap, nyaralni lehet, és az a pihenés bevett időszaka.
A valóságban – vagyis a csillagászok mérési szerint – azonban a téli időszámításnál az uniós országok többségében legfeljebb 30 perc az eltérés a valódi idő és a törvényi meghatározás között. Nyári időszámítás alatt akár másfél óra is lehet a különbség. Sőt: Spanyolországban és Franciaországban a természetes dél és az óra mutatói közötti különbség akár a két és fél órát is elérheti a nyári időszakban. Biológusok és alváskutatók szerint nem jó eltérni a valóságtól, az tudniillik rendkívüli módon megzavarhatja az alvási ciklusokat.
Kérdés, mennyire vesszük majd figyelembe mindezt, ha döntenünk kell az egy vagy két időszámításos modell és a nyári vagy a téli időszámítás között. Valódi nemzeti konzultáció híján a Vasárnapi Hírek a Publicus Intézettel közösen végzett felmérésére támaszkodhatunk. Ez alapján elmondhatjuk, hogy mi, magyarok simán eltörölnénk az évi két óraátállítást, és a nyári időt tartanánk meg.
Arra a kérdésre, hogy „Ön mit gondol, jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne?”, a legtöbben (78 százalék) igennel válaszoltak, és mindössze 14 százalék mondta, hogy maradna az évi két átállásnál. Csaknem 8 százalék nem tudott érdemi választ adni a kérdésre.
Érdekesség, hogy minél idősebb valaki, annál jobban ragaszkodik az egységes időszámításhoz. Míg a 18–29 év közötti válaszadóknak csak 67 százaléka, a 45–59 közöttiek 86, a 60 év felettieknek pedig 84 százaléka választaná ezt. Úgy tűnik, a fővárosiak a legnyitottabbak a kétféle időszámításra. A Budapesten élők 23 százaléka nem zárkózna el a téli-nyári váltástól, míg a kistelepülésen élőknek mindössze 15 százaléka szeretné, ha minden maradna a régiben.
Az „Ön melyik időszámítást választaná, ha lehetősége lenne dönteni?” kérdésre nagyjából hasonló eredmény született idehaza is, mint az unió többi országában. A megkérdezettek majdnem kétharmada (62 százaléka) a nyári, 28 százaléka a téli mellett tenné le a voksát. (Jobban szeretjük, ha tovább van világos, mint ha „korábban” kel fel a nap.) Érdekesség továbbá, hogy a válaszadóknak mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy az évi két átállításnak valódi gazdasági haszna van, míg 73 százalékuk szerint ez ma már nem számít, és legfeljebb hagyománytiszteletből csavargatjuk óráinkat.
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
