Az aggályok megvitatásába már az Egyesült Államok is bekapcsolódott: Ian Kelly amerikai EBESZ-nagykövet arra szólította fel Magyar­országot, hogy vegye figyelembe a jogszabállyal kapcsolatos aggodalmakat és biztosítsa a média szabadságát határain belül és a régióban. Ian Kelly szerint a médiatörvény elfogadása jelentős nemzetközi aggodalmat váltott ki a magyar szólásszabadság jövőjét illetően. „Nyoma­tékosan megkérjük a magyar döntéshozókat... biztosítsák, hogy a szólás szabadsága és a sajtószabadság nem sérül Magyar­országon” – fogalmazott Kelly.

A levél kifogásolt pontjainak egyike az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetésével kapcsolatos. Neelie Kroe, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke azt írta: a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének fogalma nem elég precíz, és ez nyugtalanító a véleményszabadságra nézve. A harmadik kifogás szerint nem szerencsés, hogy a kis és nagy médiumoknak ugyanolyan regisztrációs kötelezettséget írtak elő. A Médiatanács már hétfőn megalapozatlannak minősítette Kroes aggályait, ám Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes leszögezte: most a kormányon a sor, hogy precízen és minden részletre kiterjedően válaszoljon a biztos kérdéseire.

Technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg a bizottsági alelnök – hangoztatta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Kovács Zoltán szerint szó sincs ultimátumról; a levél a már ismert felvetések írásos változata. Kovács megerősítette: az aggályok egyike jogharmonizációs jellegű és a médiatörvény területi hatályával kapcsolatos. Szintén technikai jellegűnek nevezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztését firtató és a médiumok regisztrációjával kapcsolatos kérdéseket.

A tiltakozások azonban belföldön sem csillapodnak: az Alkotmánybírósághoz eddig már húsz beadvány érkezett a médiatörvénnyel kapcsolatban. Január 27-én csütörtökön 18 órától az Egymillióan a sajtószabadságért nevű, csaknem 75 ezer tagot számláló Facebook- csoport ismét a Kossuth térre várja a civileket. Fölkel Róbert, az egyik szervező a Vasárnapi Híreknek elmondta: az előző tüntetéshez képest nagyobb lesz a színpad, profibb a hang- és látványtechnika, video­üzenetek lesznek külföldi megszólalókkal, több, gyújtóhangú beszéddel és még több zenével készülnek. Fellép többek között Dopeman, Bárdos Deák Ági és zenekara, Busa Pista.

A médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi vitában a magyar kormányfőnek egyelőre csak az Európai Bizottsággal van dolga, az Európai Parlamenttől nem kell tartania – írta szombati számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív lap brüsszeli tudósítója, Nicolas Busse szerint az EP két nagy frakciója (a néppártiak és az egyébként élesen bíráló szociáldemokrata) jelenleg nem akarja Magyarország elítélését, sőt, a Néppárt meg akarja védeni a hozzá tartozó Fideszt. Zárt körben azonban ebben a frakcióban is akadnak bírálók. A 27 tagország kormányai feszengve várják, mit mond a törvényről a bizottság. A néppárti kormányok körében bizonyos szolidaritás érezhető Budapesttel, ám Berlin és Párizs fenntartásainak adott hangot, más államok pedig tudják, hogy az ő médiatörvényeik is támadhatóak lennének.

Senki se oktasson ki minket a demokráciáról címmel közölt interjút Németh Zsolttal a Berliner Zeitung, amely szerint Magyarország a kárenyhítés jegyében küldte külföldre a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárát, hogy a bírálókkal tárgyaljon. Németh a baloldali lapnak azt mondta: a kormány „nagy megértést és támogatást” kapott konzervatív pártbarátaitól, a bírálatok pedig a médiából és a baloldalról jöttek. A médiatörvény szerinte „erős védelmet biztosít a sajtószabadságnak”. Arra a felvetésre, hogy az inkább a demokratikus elvektől való távolodást jelent, az államtitkár úgy reagált: „az én pártom a magyar demokratikus mozgalomból nőtt ki a 80-as évek végén. Bennünket vertek és letartóztattak a diktatúrában. Mi tudjuk, mi a szabadság és az alapvető jogok. Senki se oktasson ki erről minket”.

A Le Monde brüsszeli tudósítója megjegyezte: az Európai Biztosság eleinte a sajtó egészét felügyelő médiahatóság összetételét kritizálta. Azonban a lap birtokába került levél nem tér ki a médiahatóságra, amelynek tagjait a kétharmados Fidesz-többségű parlament választotta meg, mivel a kinevezés módját az európai jog alapján nehéz lenne megkérdőjelezni – írta a lap.

Orbán feketelistája címmel közölte eheti számában Christian Häuer-Schmidt írását a Die Zeit. „Orbán úton van Orwell felé - így a Die Zeit újságírója. - A médiafelügyelet politikai összetételű tanács, igaz: nem a Nagy Testvér, hanem Orbán  hűséges pártbeli kollégája, Szalai Annamária vezetése alatt. Kilenc évre kapta a kinevezését. Így a kormányt (a választók) alkalmasint leválthatják, de a médiában továbbra is a párt fog ítélkezni.” Orbán és csodálói arra hivatkoznak, hogy eddig nem létezett semmiféle szabály, amely gátat vetett volna a médiában mutatkozó radikális és szélsőséges tendenciáknak. „Ha a kormányfő nemcsak a maga hatalmának korlátlan biztosítására akarna törekedni, akkor most elsőként a saját környezetét kellene lecsapolnia. Orbán haverja, Bayer Zsolt divatos kolumnista évek óta támadja a zsidókat és a romákat. A Magyar Demokrata - amelyet Orbán az egyik kedvenc újságjának nevezett - bő egy évvel ezelőtt Esterházy Péter, Konrád György és Nádas Péter könyveinek a megsemmisítésére hívott fel: ›Ezek gyilkosok, mérgüket ki kell irtani a szervezetünkből.‹ Fogadjunk, hogy az efféle gyalázkodó írások szerzői nem kerülnek föl Orbán feketelistájára?” - zárta írását a Die Zeit újságírója.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!