Megint Moszkvából tudtuk meg, hogy mire készül a magyar kormány. Az orosz kormányportál hozta nyilvánosságra a paksi szerződés részleteit. Nem elég, hogy már az idei költségvetést is megterheli az atomerőmű-beruházás, a hiteltörlesztés fordulónapja – hogy, hogy nem – éppen március 15.
Putyin elnök villantott egyet. Az orosz kormány internetes portálján egy napig volt elérhető a paksi szerződés tervezete. Természetesen oroszul. Ahhoz azért éppen elég ideig, hogy az érdeklődők világszerte letölthessék. Elmélázhatunk az időzítésen, hiszen a magyar nemzeti ünnep előestéjén sikerült egy olyan dokumentumot bedobni a magyar virtuális térbe, mely szerint az első törlesztőrészlet 2026. március 15-én esedékes, s utána is minden évben ez lesz az egyik fordulónap. Még szerencse, hogy a másikkal nem a világosi fegyverletétel napját találták meg a moszkvai szakértők.
Persze mi csak azt kapjuk, ami Oroszország üzleti partnereinek általában jár. Aki jóban akar lenni Putyin elnökkel, annak alkalmazkodnia kell a birodalmi léptékhez. Mondhatni, ez az orosz medve természetes „jármódja”, nem érdemes lábatlankodni. Ahhoz képest, hogy a legnépesebb magyar külképviseletet éppen Moszkvában működtetik, a kormánytagok és a kormánypárti politikusok a helyi ismeretek teljes hiányában mozognak az orosz terepen. Emlékezetes eset volt, amikor tavaly ilyenkor Rogán Antal frakcióvezető Moszkvában a Duma egyik alelnökének elkottyantotta, hogy a jegybank azt tervezi: a devizatartalék egy részét rubelre váltja. Nos, az Egységes Oroszország Párt honlapján szinte azonnal megjelent a bizalmasnak szánt közlés a magyar rubelfelhalmozásról, miközben a hazai közvéleményt arról sem tájékoztatták, hogy Rogán Oroszországba utazott. Ugyanígy, tavaly nyáron is az orosz újságok olvasói értesültek első kézből arról, amit a magyar kormány igyekezett eltitkolni, hogy Budapesten tárgyal a Roszatom, vagyis az oroszországi nukleáris szektort felügyelő állami vállalat első embere.
Az orosz kormányportálon közzétett dokumentum több újdonsággal is szolgált. Végre megtudtuk, hogy milyen kamattal és egyéb kiegészítő feltételekkel veszi fel a magyar kormány a tízmilliárd euró keretösszegű orosz hitelt, melynek lehívása 2014 és 2025 között történhet meg. Az első törlesztés pedig 2026. március 15-én esedékes. Nos, az építkezés indulásától a törlesztés megkezdéséig 3,95 százalékos lesz az orosz hitel kamata. Ami később hétéves ciklusokban emelkedik: rendre 4,5, 4,8 és 4,95 százalékra. Magyarán a végén már közel 5 százalékos kamatteherrel számolhatunk.
Az egyes törlesztési periódusokba azonban nem ugyanakkora hitelösszeget soroltak. Mert az első hét évben csak a hitelösszeg 25 százalékát kell kifizetni, míg a második ciklusban a 35 százalékát, s az utolsóban a maradék 40 százalékot. Ezért a hiteltörlesztés legnagyobb darabja a legmagasabb kamatozású sávba esik.
Első ránézésre kedvezőnek látszik az orosz hitelkamat, hiszen a magyar állam jelenleg 5-7 százalékos kamattal tud hitelhez jutni. Azon egyszerű okból, hogy a magyar államadósság hitelminősítői besorolása most bóvli kategóriájú. Kérdéses persze, hogy a magyar kormány miért nem bízik abban, hogy az ország képes visszakapaszkodni a befektetésre ajánlott hitelminősítési kategóriába?
Az már egy külön történet, hogy az ebben a kormányzati ciklusban oly sokat bírált IMF hiteleinek kamata csak 4 százalék körül lenne. Mert egy ország kvótájának 300 százalékáig 1,09 százalék a kamat. A magyar kvóta pedig körülbelül 1 milliárd euró. Ezért 10 milliárdos IMF-hitel esetében csak a kvóta feletti részre jönne plusz 2 százalék kamat, s további 1 százalék a 3 évnél hosszabb futamidő miatt. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az orosz hitel euróalapú. Márpedig az Orbán-kormány éppen a kockázatos devizahitelek ellen indított „keresztes hadjáratot”. Érthetetlen, miért láncolja az országot egy devizahiteles konstrukcióhoz.
Van azért még néhány apróság. Korábban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azzal hitegette a magyar közvéleményt, hogy csak akkor kell törleszteni, ha már elkészült az első új paksi blokk, s a 20százalékos önrészt is elegendő lesz a végén beletenni a beruházásba. Ezzel szemben, 2026. március idusán akkor is meg kell kezdeni a törlesztést, ha az építkezés csúszik. Márpedig atomerőművet még sehol a világon nem adtak át időre. Míg az önrészt az építkezés kezdetétől fizetni kell, mert a Roszatom minden számlát kétfelé bont, s a 20 százalékokat már eleve a magyar félnek küldi. Más szóval, már az idei költségvetést is jelentősen megterheli a paksi építkezés.
Az meg már csak hab a tortán, hogy a hitelkeret fenntartásáért is fizetni kell. Amit nem hívunk le a keretösszegből, az után is felszámol az orosz fél 0,25 százalék kamatot. Ezt a kitételt azért érdemes komolyan venni, mert most Ukrajnán annak a gáznak az árát is követeli a Gazprom, amit az ukránok végül nem vettek meg, de megvehettek volna. Szóltunk előre: a medve nem játék.
Orosz hiteltörlesztés megszorításokkal
Amit most tudunk, annak alapján bizonyos: az államnak mind a költségvetés kiadásaiban, mind pedig az államadósságban el kell számolnia az atomerőmű építésének költségeit. Viszont az államháztartás hiánya nem emelkedhet, mert azzal az uniós források kerülnének veszélybe. Ebből viszont nyilvánvaló: az orosz hitel törlesztésének terheit a kormány csak megszorításokból tudja megkeresni.
180 nap, ha ennyit késne a magyar állam a kamattörlesztéssel, az orosz fél felmondhatja a szerződést.
Amennyiben a szerződést aláírják, az hazaárulás, a szó klasszikus értelmében.
Jávor Benedek (Együtt-PM)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
