Folytatódik az ellenzéki választási totó az egyéni választókerületekben: egyes településeken a helyiek szembemennek a központtal és maguk menedzselik a jelöltállítást, miközben a kis pártok csak elvétve hajlandók függetleneket támogatni. A pénz és a töredékvoks nagy úr.
Gordiuszi csomót kell kettévágni a baloldalon,
ugyanis van egy politikus, aki a
fővárosban roppant népszerű, vidéken
viszont jóval kevésbé. Gyurcsány Ferenc
és a Demokratikus Koalíció a jelek szerint
bajban van a jelöltállítással: a péntek
reggeli állás szerint (a valasztas.hu adatai
alapján) egyelőre egyetlen jelöltje sem
szedte össze és adta le azt az ötszáz aláírást,
ami ahhoz szükséges, hogy képviselő-
aspiráns lehessen. Ez két dolgot jelent:
egyrészt a pártszervezet és az aktivistahálózat
nincs túl jó állapotban, másrészt
nem működik automatikusan a DK és az
MSZP összjátéka. Emlékeztetőül: a két
szervezet úgy osztotta fel egymás között
a választókerületeket, hogy 60 illeti a szocialistákat,
46 a Gyurcsány-pártot. Akkor
mindenki evidenciaként kezelte, hogy a
két párt kampányol a „másik embereinek
is”, de nem – általános vélemény, hogy miután
a DK hónapokig beszélt arról, hogy
közös lista kell, majd elhátrált az ötletről,
akkor viselje döntése következményeit,
építsen kampányt, az MSZP-aktivisták
pedig egyéniben szavaznak rájuk. Ám még
ez sem biztos, ugyanis több helyen, például
Borsodban vagy Somogyban annyira
csekély a DK-jelölt népszerűsége, hogy
a helyiek szocialista politikusokat, illetve
civileket biztatnak: inkább induljanak
el függetlenként, akkor legalább adódik
némi esély a Fidesz ellen.
A fővárosban viszont egyelőre nem veszik
kezükbe az ügyintézést a helyiek, hanem
tartják magukat az MSZP–DK megállapodáshoz.
Akkor is, ha esélyesebb jelölt
tűnik fel a politikai horizonton.
Sok töredékvoksért
semmi sem drága
Ebből alakult például némi csetepaté a
XII. kerületben, ahol – hiteles belső mérések
szerint – egy független megszoríthatta/
megverhette volna a kormánypárt
emberét, Gulyás Gergelyt. Aki a Fidesz
frakcióvezetője – és hogy még svungosabb
legyen a kihívás, ez Orbán Viktor szűkebb
pátriája. Szóval minden szám (népszerűség;
méltó módon tudná-e képviselni
a kerületet a parlamentben; meg tudná-e
szólítani a kerület bizonytalanjait; felsorakoznának-
e mögötte az ellenzéki pártok
támogatói) azt mutatta, hogy Komáromi
Zoltán háziorvos lehetne Gulyás Gergely
érdemi kihívója. A Hegyvidéket felölelő
választókerület azonban a DK jussa az
emlegetett felosztás alapján, és Gyurcsány
Ferenc pártja nem engedett. Nem
vitás: 2014-ben a DK jelöltje a voksok 35
százalékát söpörte be, míg a Fidesz favoritja
(akkor Fónagy János indult) majdnem
48 százalékot szerzett – és bizony
18 500 szavazat most is szépen erősítené
a DK országos listáját. Győzelemre Bauer
Tamás még kevésbé számíthat, mint négy
éve: egyrészt a kerületben megerősödött
az LMP és feltűnt a Momentum, továbbá a
különböző mérési variációk azt mutatták,
hogy a DK jelöltje nem képes megmozgatni
a bizonytalanokat, noha a kerület lakosainak
mintegy 36 százaléka ebbe a körbe
tartozik.
A kicsik is makacsok
Az egyéni körzeteikhez – legalábbis azok
nagy részéhez – a jelek szerint a kis pártok
is ragaszkodnak, annak ellenére, hogy
felmérések szerint a függetlenek mögött
széles összefogás jöhet létre, hiszen a
bizonytalan választókat is jobban meg
tudják szólítani, mint a pártok. Így ismét
előfordulhat, hogy adott esetben néhány
százalékon vagy pár száz szavazaton múlhat
az, hogy el lehet-e hozni a Fidesz elől
egy-egy választókerületet (ahogy az 2014-
ben csak a fővárosban 5 egyéni választókerületben
is történt). A pártokat nyilván a
töredékszavazatok vágya is fűti, hiszen ha
függetlenek vagy más párt jelöltjei mögé
állnak be, akkor az adott egyéni körzetből
nem kerül az országos listára töredékvoks.
Persze ennek csak akkor van jelentősége,
ha amúgy elérik az 5 százalékos parlamenti
küszöböt.
„Mind a 106 egyéni választókerületben
szisztematikusan gyűjtjük az aláírásokat,
amivel jövő hét végére, tehát a határidő
előtt végzünk. Nekünk nincsenek olyan
adatbázisaink, mint a Fidesznek vagy más
pártoknak. Viszont, ha sikerül mind a
106 helyen a jelöltállítás, az »nagy erődemonstráció
lesz«” – fogalmazott lapunknak
Fekete-Győr András, a Momentum
Mozgalom elnöke. A párt – amely a Publicus
Intézet legutóbbi felmérésében 1 százalékon
állt a biztos szavazó pártválasztók
körében – három feltétel esetén fontolja
meg egyáltalán, hogy visszaléptesse jelöltjeit
egy-egy választókerületben: az ellenzéki
jelöltnek legyen matematikai esélye
a győzelemre, legyen hiteles személy (ne
korrupt, csaló, hazug politikus legyen), illetve
a többi ellenzéki párt is lépjen vissza
az adott esélyes ellenzéki jelölt javára.
Ez utóbbi kitétel meglehetősen nehezen
teljesíthető, különösen, hogy az ellenzéki
oldalon vannak olyan pártok (például
az LMP), amelyek egyelőre nem sok jelét
mutatják a visszalépésnek, illetve nyilván
mindenki arra vár, hogy a másik tegye meg
az első lépést – hátra.
Pénz beszél…
Megközelíthető a kérdés a pénz oldaláról is,
hiszen nagyjából 25 jelöltenként ugrik 150
millióval a lista állami támogatása (kivéve
az utolsó lépcsőfoknál, ott 105 és 106 között
ugrik ennyivel). A Momentum a pénz
szempontjából, kiadási oldalon eleve nem
106 indulóval kalkulál, hanem a 80-105-ös
sávval, ami 447 milliós állami támogatást
jelent – árulta el Fekete-Győr. Azaz anyagi
veszteség nélkül 26 jelöltről le tudnak
mondani. Arra tehát nagy az esély, hogy
lesznek momentumos visszalépések, arra
már kevésbé, hogy ez tömeges lesz. Minderről
Fekete-Győr András ígérete szerint
március végén döntenek majd, addig viszont
kampányolnak és másfél hónappal a
választás előtt nem mennek bele alkukba.
Az persze kérdés, hogy milyen haszna
van a tömeges egyéni indulásnak és néhány
százalék megszerzésének annál a
pártnál, amelyiket most 1 százalékra mérnek.
Hasonló a kérdés a Kétfarkú Kutya
Párt esetében azzal a különbséggel, hogy
ők az összes megkérdezettnél 1, a biztos
szavazó pártválasztóknál pedig 2 százalékon
vannak.
Kovács Gergely pártelnök a Vasárnapi
Híreknek azt mondta, hogy a 106-ból 57
helyen állnak rajthoz (Budapesten például
szinte mindegyik választókerületben).
– „Nem terveztünk visszalépést, ez
nem került szóba eddig a pátban. Amit
az ellenzék művelt az elmúlt 8 évben, az
alapján nem nagyon látom értelmét abban
segédkezni, hogy ez így folytatódjon”
– fogalmazott. Arra, hogy 14-15 egyéni kerület
„elhozásával” már megakadályozható
a Fidesz kétharmada, Kovács Gergely
felvetette: bárki észrevesz különbséget a
kormányzásban azóta, hogy 2015-ben elveszett
a kétharmad? Most megszavazzák
úgy a kétharmados törvényeket, hogy azt
mondják, hogy az nem is kétharmados.
„Továbbra is azt csinálják, amit csak akarnak.”
Résnyire azért a kutyapárt is nyitva
hagyta az ajtót. Kovács ugyanis azt mondta:
„ha úgy alakul, akkor nyilván ne rajtunk
múljon a győzelem, de ezt egyelőre
nem beszéltük meg senkivel”.
Viszont ismét előkerül a választási
matematika: ha háromnál több helyen
lépnek vissza a tervezett 57-ből, akkor az
állami kampánytámogatásból máris 150
millió forintnak inthetnek búcsút.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!