Nem fújta le a szombatra a budapesti Városligetbe szervezett családi és gyerekprogramokat a Ligetet átépítő cég, miközben a lebontott Petőfi Csarnok romjai között mérgező azbeszt hever szabadon. Magyarországon még több ezer lakásban lehet ilyen rákkeltő anyag.
Nem is olyan káros és közvetlenül nem is veszélyes az egészségre a Városligetben, a Petőfi Csarnok (PeCsa) bontásánál előkerült azbesztcement – igyekezett nyugtatni a kedélyeket a Ligetben szombatra gyerekprogramot szervező, a területet átépítő cég, a Városliget Zrt., miután a Ligetvédők csoport a héten feltárta, és független laboratóriumi vizsgálattal bizonyította, hogy a bontási területen szabadon hevernek olyan csőburkoló azbesztelemek (képünkön), amelyek töröttek, porladhatnak, így pedig a rákkeltő anyag a levegőbe kerülhet. A környéken futók, gyerekkel játszó szülők vagy éppen kutyát sétáltató gazdik és kedvenceik pedig ezt könnyen belélegezhetik.
Az ügyben azonnali lépéseket sürgetett Zugló polgármestere, az azbeszt eltávolítását kérve a PeCsa bontási területéről. Karácsony Gergely közölte: elvárja az építkezésért felelős Városliget Zrt.-től, hogy az emberi egészség védelmét minden egyéb érdek elé helyezze.
Érdekes, hogy a cég vezérigazgató-helyettese tavaly decemberben még úgy nyilatkozott, az azbesztmentesítéssel már végeztek, mostani közleményük szerint azonban azbeszt még valóban jelen van a területen, de ezért is kerítették el, mert balesetveszélyes a bontási terület.
Az azbesztet – kiváló tűzvédelmi és hőszigetelő tulajdonsága miatt – széles körben alkalmazták egészen a nyolcvanas évek végéig.
Gyártottak belőle tető- és homlokzatburkoló azbesztcement lapokat (sok vidéki házon még ma is megtalálhatók), azbesztcement csővezetékeket (ilyet találtak a Városligetben), és használták házak szigetelésénél. Ám miután kiderült, hogy az azbeszt súlyosan egészségkárosító hatású, több európai országban betiltották, majd 2004-ben tilalom alá került az egész EU-ban, és Magyarországon sem használható már.
Nincs naprakész összeírás Magyarországon arról, hány épületben lehet még azbeszt, ahogy nincs kötelező határidő sem ezeknek a mentesítésére, csak egy dolog van: a mérgező, rákkeltő azbeszt – foglalta össze a helyzetet Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének korábbi elnöke. A szakember kérdésünkre elmondta, a vállalati szférában – főleg külföldi tulajdonos esetén – van pénz és elkötelezettség is az azbesztmentesítésre, így a régi, egykor ilyen anyagot is tartalmazó gyárépületek jelentős részében már nincs mitől tartani. Az állami beruházásoknál, felújításoknál vagy átépítéseknél ugyancsak figyelnek erre, ám a legnagyobb számban érintett területen, a lakóingatlanoknál nagyon rossz a helyzet. Az EU javaslatával összhangban Magyarországon is van törekvés arra, hogy 2023-ra azbesztmentes legyen az ország, ám Borsody szerint ez a céldátum biztosan nem tartható. Még mindig több száz lakótelepi épület több ezer lakásában lehet valamekkora mennyiségben azbeszttartalmú szigetelőanyag – mondta. A probléma legkevésbé az éppen a legtöbb lakótelepi lakásnak otthont adó fővárost érinti, mivel az évtizedekkel ezelőtti gyakorlat alapján leginkább a győri házgyár termékeiben alkalmazták – néhol a fővezetékeknek helyet adó aknák, máshol a babakocsi-tárolók szigetelésére –, ezekből pedig főleg a nyugat-magyarországi városokban épültek lakótelepek.
Ugyanakkor a budapesti lakótelepek sem teljesen mentesek az azbeszttől, mivel az a mai napig megvan, például a villanyóraszekrények tűzvédelmében, az óbudai vagy a békásmegyeri lakótelep egyes épületeiben – tette hozzá.
A Greenpeace vegyianyag-szakértője kérdésünkre elmondta: igaz, hogy a PeCsánál talált azbeszt kötött formájú, ám ha széttörik és a levegőbe kerül, akkor onnan a tüdőbe jutva súlyosan egészségkárosító hatású. „Az egészen apró azbesztszálak megakadnak a légutakban, a tüdőben, betokosodnak, és rákos megbetegedéseket okozhatnak” – mondta Simon Gergely.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!