Lehet, hogy úgy érezzük, sosem volt még melegebb, mint most, de a számok rácáfolnak erre.
„A legmelegebb hónapunk a július, a hőségperiódusok jellemzően ekkor, illetve augusztus első felében jelentkeztek inkább, de úgy tűnik, hogy már júniusban is számolni kell megjelenésükkel. Tavaly a sok eső és a hűvös nyárkezdet ellenére is el kellett szenvednünk több ilyen időszakot, sőt, még augusztus második felében is szokatlanul meleg volt” – mondta lapunknak Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője. A globális hőmérséklet-emelkedés tendenciája hazánkban is megfigyelhető, különösen a nyári hónapok melegedése egyértelmű az utóbbi évtizedekben. Gyakoribbak a forró periódusok, várhatóan a jövőben a nyarak forróbbak lesznek a mostaniaknál. A helyzet a városokban a legrosszabb – derül ki az OMSZ tájékoztatójából. A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége. A sűrű beépítettség, a burkolatok jelenléte, a kevés növény, fa, bokor: mind-mind olyan tényezők, amik hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fűtés és különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A városi hőszigeteken hőhullámok idején akár 5-10 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet, mint a külterületeken, így itt a kánikula különösen megterheli a szervezetet. Az pedig, hogy a hőhullámok hatására hamarosan elfelejtkezhetünk az igazi, havas télről, nem igaz. „A mostanihoz hasonló, tartós hőhullámok a kilencvenes évektől rendszeresen jelentkeznek nyáron, és ez a tendencia a továbbiakban is folytatódni fog. De ez nem jelenti azt, hogy kemény hidegek egyáltalán nem fognak előfordulni, fellépésükkel továbbra is számolni kell térségünkben” – mondta a szakértő.
A briteknél a júliusi záporesők aggasztják a helyieket. Ugyan ilyenkor kevesebb csapadék hullik, ám igencsak gyakoriak a váratlan zuhék. Ez nem is lenne különösebb probléma, ha nem Londonban tartanák az olimpiát. A britek ráadásul nem élhetnek azzal a luxuslehetőséggel, mint négy éve a pekingiek, hogy maguk irányítják az időjárás változását. Mi sem vagyunk erre képesek: a hét közepén Budapest lett a világ második legforróbb fővárosa; csupán Bagdad előzött meg bennünket. Ám nem mi vagyunk az egyetlen ország, ahol megbolondult hol heves esőzések, hol szárazság fenyegeti az ott élőket, az Egyesült Államokon végigsöprő viharok után csaknem kétmillió háztartás maradt áram nélkül, Ausztria és Szlovákia a hőséggel küszködik. Spanyolországban olyan aszály pusztít, amire 70 éve nem volt példa. A mindig forró Görögországban eddig egészen elviselhető a meleg, az országba érkező északi szeleknek köszönhetően ott mindössze 32-36 fokot mérnek. A legbolondabb időjárásnak a lengyelek vannak kitéve: itt a zivatarok, jégesők, napsütés váltogatják egymást.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!