A hivatalos adatok szerint Európában minden ötödik ember érintett a gyermekkori szexuális bántalmazásban. A magyar számok ennél kedvezőbb képet mutatnak, ennek oka viszont valószínűleg a hazánkra jellemző elhallgatásban van. Ezért fontos a Beszélj róla! projekt, amelyet pont egy éve hozott létre az egyik „legismertebb” áldozat, valamint a téma iránt elkötelezett szakemberek csoportja. És nemcsak arról fontos beszélni, hogy mi történt, hanem hogy miként előzhetőek meg a további esetek.

„Már óvodáskorban őszintén kell beszélgetni a gyerekkel a szexről. A 4-5 évesek érdeklődnek, hogyan kerül a baba az anya hasába. Ilyenkor a gólya hozta magyarázat helyett az igazságot kell elmondani, persze az életkornak megfelelő módon, de nevén nevezve a testrészeket is” – magyarázza Győri Szilvia szexuálpszichológus. A szakembernek több olyan harminc körüli nő páciense is van, akit gyerekkorában abuzáltak. Legtöbbjük úgy véli, ha a szüleikkel bizalmi viszonyban lettek volna, talán meg sem történik a bűncselekmény vagy mertek volna a szüleiktől segítséget kérni. A témában folytatott beszélgetések során tanulhatják meg a kisgyerekek például, hogy intim viszonyba csak felnőtt szerelmes párok kerülnek, a nemi szervekhez nem nyúlhat senki semmilyen ürüggyel, szeretgetés címszóval, még a hőn szeretett nagypapa vagy nagybácsi sem. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a szexet ne bűnként mutassuk be, hanem tisztázzuk a kereteit.

„Sajnos itthon a szex és a szexuális nevelés tabu, a fogalmak tisztázásával kellene kezdeni. Létezik egy nemzetközi tervezet, amelyet több európai országban is használnak: első osztálytól kezdve a tananyag részét képezi a szexualitás, a korosztályoknak megfelelő módon, felhíva a veszélyekre is a figyelmet. Mindez magyarul is elérhető, de a magyar iskolákban még sincs nyoma” – teszi hozzá Győri Szilvia. Attól pedig nem kell tartani, hogy valamit „idő előtt” közlünk a gyerekkel: már egy óvodás is érzi, mennyi tudást „bír el”, s jelzi, ha egyszerre túl sok, amit kap.

„Ha elmondhattam volna anyukámnak, ha észrevette volna a jeleket, nem maradtam volna egyedül ezzel az óriási teherrel” – mondja Anoni Mara, aki hatéves korában egy néhány évvel idősebb rokonától többször elszenvedett szexuális abuzálásának történetét Bűn vagy bűnhődés című könyvében írta meg álnéven.

„Ha szembenézünk azzal a ténnyel, hogy minden társadalmi rétegben, az értelmiségi, jómódú családokban is jelen van az abúzus, az már egy lépés a prevenció felé” – magyarázza Anoni Mara, aki szerint leginkább azt lehet megelőzni, hogy ne maradjon a „bűnnel” egyedül a gyerek. A titok súlya jelenti a legnagyobb terhet és az, hogy sok szülő nem hisz a gyerekének, amikor az nagy nehezen elmondja, mi történt vele. Márpedig sok elkövető éppen ezt használja ki. A Beszélj róla! projekt egy évvel ezelőtt pont azért jött létre, hogy az áldozatok érezzék, nincsenek egyedül és hogy témává és ezáltal megelőzhetővé váljon a szexuális abúzus. A beszeljrola.hu honlapon eddig több mint 200, áldozatok által írt történet szerepel.
Többségük 30–50 közötti nő, sokuk életében először itt meséli el, hogy gyerekkorában min ment keresztül. „Minél több esetet leplezünk le, annál inkább retteghetnek az elkövetők, hogy bármikor lebukhatnak. Pláne, hogy januártól elévülhetetlen bűncselekménnyé vált a 18 évesnél fiatalabb kárára elkövetett szexuális abúzus” – teszi hozzá Anoni Mara.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!