Aki kilóg a sorból, azt a kormány megregulázza – ez a hozzáállás nem csak az oktatáspolitikára jellemző, de arra különösképpen. Ismét az egyre népszerűbb alternatív iskolákat szabályoznák, és megint mindenféle egyeztetés nélkül.
Retteghetnek az alapítványi iskolák, egy gumiszabály miatt ugyanis ellehetetlenülhet a működésük.
A 2017-es költségvetéshez benyújtott salátatörvényben ugyanis a korábbi évekhez képest megváltoztattak egy mondatot, mely azt is jelentheti, hogy ezek az iskolák csak akkor térhetnek el a Nemzeti Alaptantervtől (NAT), ha valamilyen többletszolgáltatást nyújtanak. Most teljes a tanácstalanság, az alapítványi és magániskolák jogászai azon dolgoznak, hogy kiderítsék; ez csupán azt jelenti, hogy valami pluszt kell nyújtaniuk (amit eddig is megtettek alternatív pedagógiai módszereikkel) vagy azt, hogy többé nem térhetnek el érdemben az állami iskolákban folyó oktatástól, és nem alkalmazhatják saját kerettanterveiket. Az utóbbi eshetőség gyakorlatilag kiüresítené, értelmetlenné tenné a működésüket.
Főképp a Waldorf-rendszerben működő intézmények kerülhetnek bajba, amelyek most még ugyan eltérhetnek az egész napos modelltől, de a későbbiekben akár kötelezhetik őket a nyolcórás tanítási napokra. Az érintett iskolák nagyon szeretnének tisztán látni az ügyben, ezért a Magyar Waldorf Szövetség és az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete levélben kezdeményezte az összes országgyűlési képviselőnél, a nemzetgazdasági és az emberi erőforrások miniszterénél, valamint több államtitkárnál és helyetteseiknél, hogy a vitatott részt vegyék ki a törvénytervezetből. Az oktatási államtitkárság az RTL Híradójának cáfolta, hogy változtatni akarnának az alternatív iskolák szabályozásán, szerintük csupán a szöveg pontosításról van szó, és az iskolák jövőre is ugyanolyan feltételek mellett kaphatják majd meg az állami támogatást, mint a korábbi években. Ennek ellenére az alternatívok képviselői ragaszkodnak a vitatott szövegrész tisztázásához, mert szerintük az egész rendszer sérülhet ha értelmezési kérdéssé válik működésük alapja. Horn György, az Alternatív és Magániskolák Egyesületének elnöke a héten több fórumon is azt nyilatkozta: egy költségvetési törvény nem definiálhatja újra minden előzetes szakmai egyeztetés nélkül az alternatív oktatás fogalmát.
Ráadásul az állami támogatás pluszszolgáltatáshoz kötése azért is aggályos, mert ezért a szülők eddig is fizettek, sok esetben nem is keveset. Az alternatív módszereket alkalmazó iskolákba az elmúlt években megsokszorozódott a jelentkezők száma, nem függetlenül attól, hogy az állami iskolák egyre élhetetlenebbé váltak a kormány intézkedésinek hatására. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy az alternatívok nagyon fontos szerepet töltenek be a különböző okok miatt problémásnak tartott, az állam által megrajzolt keretek közé nehezen illeszkedő gyerekek oktatásában is, akiknek nincs esélyük egy KLIK-es iskolában.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
