Megölték, de boldogan él - Virágzanak a konteók

„Nem azt állítjuk, hogy nem jártak ott, de…” – az oroszok vizsgálatot követelnek az USA 1969-es Holdra szállásával kapcsolatban. Hogy miért éppen most? Nehéz volna megmondani, de tény, öt érvre, ami megerősíti, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin a Holdon lépkedett, jut tíz, ami ennek az ellenkezőjét állítja. Az is igaz, hogy kissé gyanús a NASA e tekintetben, ugyanis – ahogy arra az oroszok is felhívták a figyelmet – az már önmagában is furcsa, hogyan sikerült letörölni az erről a kivételesen fontos eseményről készült eredeti felvételt. Magyarázat azonban mindenre és annak az ellenkezőjére is van, ám arra, ahogyan egy-egy konspirációs teória képes tömegeket megmozgatni, egy fokkal bonyolultabb a válasz.

A szakemberek abban már egy jó ideje megegyeztek, hogy az összeesküvés-elméletek hívei (legyen szó bármilyen teóriáról) elsősorban a megmagyarázhatatlan dolgok, események miatt bennük keletkező kétségeket próbálják kezelni saját magyarázataikkal. Másrészt fontos szerepük van abban is, hogy az egyén vagy közösség felelősségét adott esetben elhárítsák – így lehetséges például, hogy a világgazdasági válságot sokan nem a bankok, a hitelfelvevők és a politikusok közös rossz döntéseinek sorozataként, hanem például a világot uraló zsidó/szabadkőműves/egyéb csoportok szándékos károkozásaként értelmezik. Fontos továbbá, hogy egy-egy elmélet hívei közt erős közösség alakul ki, a csoportba tartozás pedig biztonságérzetet ad, s így jó érzéssel tölti el az embert. Természetesen a politikai motivációt sem szabad kihagyni a sorból, elég csak megint az orosz–amerikai ellentétre gondolni: néhány hónapja a Pravda orosz napilap is megírta, Moszkvának megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra nézve, hogy az USA kormánya és titkosszolgálata szervezte meg a 9/11-es terrorcselekményt, hogy így hajtsa igába a Közel-Keletet és tegye rá a kezét a rengeteg olajra… És ez csak egy az ikertornyok romba dőlésével kapcsolatos megszámlálhatatlan mennyiségű elmélet közül. De érdemes megemlíteni a Katrina hurrikán rombolása utáni őrületet is: New Orleans szegénységben élő fekete bőrű lakossága körében egy időben futótűzként terjedt a hír, hogy a hivatalos szervek szándékosan rongálták meg a gátakat, hogy a feketék lakta negyedek víz alá kerüljenek.

Szélsőségek hálójában

Egy friss, holland kutatás szerint elsősorban azok fogékonyak az összeesküvés-elméletekre, akik valamely radikális jobb- vagy baloldali párttal szimpatizálnak. „Mindkét szélsőséges oldal képviselői szilárdan meg vannak győződve arról, hogy nézeteik helyesek és ezeket tartják a társadalmi problémák egyetlen megoldásának” – magyarázta a Social Psychological and Personality Science című tudományos lapban közzétett tanulmányban a kutatást vezető Jan-Willem van Prooijen. A kutatók szerint a bonyolultabb folyamatok megértése helyett könnyebb elfogadni egy néha ugyan szélsőségesnek ható, de legalább koherens világképet, amelyben az érthetetlen dolgok összeállnak egy nagy, egységes összeesküvés-elméletté.

Tóth Tibor (akinek Konteó címmel két, összeesküvés-elméletekkel foglalkozó könyve is megjelent, és tiboru néven évek óta blogot vezet a témában) szerint (persze, kissé túlozva) „egy megrögzött hívő szemrebbenés nélkül el tudja például képzelni, hogy az ivóvíz fluoriddal történő keverése, a globális felmelegedés és a chemtrailek a génmódosított növények szaporodását segítik elő, amit a szabadkőművesek és a Bilderberg csoport tagjai találtak ki, annak érdekében, hogy az Új Világrend keretein belül muszlim menekültekkel árasszák el Európát, természetesen a gyíkemberek, a titkosszolgálatok és a Facebook hathatós támogatásával. A konteók olyanok, mint a levegő: minden, rendelkezésre álló légüres teret automatikusan betöltenek, s ebben az esetben a légüres teret az információhiány jelenti. Ha valamiről nincs elég megbízható információnk, kitöltjük találgatásokkal.”

És mi miben hiszünk?

Az összeesküvés-hívők nagyobb arányban találhatók meg a férfiak és a szakmunkások körében, illetve a vidéki városok lakói között. A munkanélküliek körében szintén nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint valamiféle kormány mögötti háttérhatalom irányítja az országot – derült ki a Political Capital 2013-as magyarországi kutatásából. Ráadásul a magyarok igen jelentős hányada, 42 százaléka hisz abban, hogy valójában nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat. Hogy kik? Nemzetközi pénzügyi körök, más országok, vallási csoportok vagy éppen a szabadkőművesek. Nekünk, magyaroknak (viharos történelmünk hatására) hagyományosan üldözési mániánk van – véli Tóth Tibor. Alapállásunk, hogy gyanakodva nézünk körül, mert meggyőződésünk, hogy külső és belső ellenség vesz körül bennünket. Ez meglátszik a kedvenc összeesküvés-elméleteinken is: imádjuk a bűnügyekkel és a napi politikával összefüggő konteókat. Minden hivatalos magyarázat mögött ösztönösen a „valódi” mozgatórugókat keressük, mert azt feltételezzük, hogy folyton hazudnak nekünk, bennünket mindig mindenki átvágni akar.

Csak egy példa: a magyarok 30 százaléka hisz abban, hogy a vörösiszap-katasztrófa hivatalos magyarázata hazugság, és valami egészen más történt valójában. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója arra is rákérdezett, vajon kinek állt érdekében előidézni a katasztrófát: a hívők körülbelül ugyanolyan arányban tették felelőssé Gyurcsányt és a baloldalt, mint Orbánt és a jobbot, illetve a zsidókat. A futottak még kategóriában felbukkantak továbbá az arab terroristák, illetve a NATO is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!