Nem múlik el nap európai kormányválság nélkül: a kényszerű megszorítások szinte egyetlen országot sem kerülnek el, és persze érezni a hatásukat a politikában is, erősödnek a populista hangok. Már a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye is jelezte ezt. Az elmúlt napokban aztán több európai országban is bizalmi szavazás döntött a kormányok sorsáról.
Akár előrehozott választásokat is tarthatnak Romániában, miután a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormány megbukott a bizalmi szavazáson. A kabinet ellen a Szociálliberális Unió (USL) terjesztett be bizalmatlansági indítványt, melynek már a címe is beszédes volt: „Állítsátok meg a zsarolható kormányt! Így nem, soha!” Ugyanis az USL azzal vádolta a Ungureanu-kabintet, hogy koalíciós partnerük, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) nyomására rendelettel hozott létre két magyar nyelvű kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, s ezzel megsértette az egyetemi autonómiát.
Traian Băsescu államfő nem sokkal a szavazás után felkérte az USL vezetőjét, Victor Pontát, hogy alakítson kormányt. Ponta pillanatok alatt megnevezte minisztereit, viszont csak kisebbségből kormányozhat, mert az RMDSZ-szel nem hajlandó együttműködni.
A most megbukott Ungureanu-kormány azután alakult, hogy miként Európa oly sok más országában is megtörtént, a társadalmi-gazdasági feszültségekre hivatkozva, februárban lemondott Emil Boc miniszterelnök. Az új kormány viszont már április elején elvesztette parlamenti többségét, miután a Demokrata Liberális Párt (PD-L) több képviselője átpártolt az ellenzékhez. Az országos választásokat hivatalosan csak ősszel tartanák, de a parlamenti erők többsége előre akarja hozni az időpontot, hogy elkerüljék a hosszan tartó politikai válságot. A szociálliberálisok például azért szeretnék, mert attól félnek, hogy ha szeptemberig kormányozniuk kell, akkor sokat veszíthetnének a jelenleg 50-55 százalékra becsült támogatottságukból. Az RMDSZ is sürgeti az előrehozott választásokat, mivel úgy gondolják, csak egy legitim kormány tudja hitelesen képviselni Románia érdekeit. Ebben van is ráció, hiszen az IMF már pénteken bejelentette, hogy a politikai változások miatt a szervezet küldöttsége távozik az országból, és a lej árfolyama vészesen esni kezdett.
Csehországban Petr Nečas miniszterelnök megúszta a parlamenti bizalmi szavazást. Az ellenzék végrehajthatatlannak ítélte a megszorító intézkedéseket tartalmazó kormányprogramot. Kis különbséggel, de többen voksoltak arra, hogy maradjon a posztján. Nečas tisztában van vele, hogy csökkent politikai támogatottsága (a múlt héten százezren követelték Prágában a távozását), de leszögezte, a terveket mindenáron végre akarja hajtani, mert „bármilyen más alternatíva csak a politikai és a gazdasági bizonytalanság elmélyüléséhez vezetne”. Ha a parlament nem szavazza meg a törvénycsomagot, előrehozott választásokat fognak tartani az országban.
A megszorításokba bukott bele a holland kormány is. Mark Rutte miniszterelnök hétfőn adta át lemondólevelét a királynőnek, miután a kormányt kívülről támogató szélsőjobbos Szabadságpárttal hónapokig tartó tárgyalás után sem sikerült megegyezni a 2013-as költségvetésről. A kormány további 16 milliárd euróval akarta csökkenteni a jövő évi kiadásokat, hogy az államháztartási hiány – az uniós előírásoknak megfelelően – ne haladja meg a GDP 3 százalékát. Ezt az euroszkeptikus Szabadságpárt nem tudta elfogadni. Úgy tűnik azonban, hogy ha Rutte nem is, programja megmenekülhet: három ellenzéki párt váratlanul bejelentette, hogy mégis hajlandó megszavazni a deficitcsökkentést.
Szakértők szerint azonban a hosszú vita miatt már veszélybe került a holland államkötvények kiváló, AAA-s minősítése.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
