Jóváhagyta az Európai Parlament (EP) az uniós menekültügyi szabályozás átalakításának tervezetét. Lényege: a jövőben nem feltétlenül annak az uniós tagállamnak kellene elbírálnia a menedékkérelmet, ahol a menekült először lépett az EU területére.
Az eddigi – nyilvánvalóan elavult – rendszer túlzott terhet ró a menekülthullám útjába eső „frontországokra”, így Görögországra és Olaszországra, ahová 2015 óta tömegével érkeznek a tengeren a menedékkérők. A javaslat szerint figyelembe kellene venni azt is, ha a menedékkérőt valamilyen kapcsolat (tanult ott, rokona él ott stb.) fűzi az egyik tagországhoz. Ha ilyen nincs – az unión belüli szolidaritás elve alapján –, akkor egy elosztási algoritmus alapján jelölnék ki a kérelmet elbíráló EU-országot. Az elosztási szisztémához uniós anyagi támogatás, „fejpénz” is járulna.
A rendszer hasonló az úgynevezett kvótadöntéshez (ami egyszeri alkalommal írta elő, melyik országnak hány menedékkérelmet kell elbírálnia). A kvótadöntéssel egyébként eredetileg nem csak Olaszországon és Görögországon kívántak segíteni, hanem a Balkán felől érkező menekülttömeg útjába eső Magyarországon is, e három országtól átvállalva bizonyos számú menedékkérelem elbírálását. A magyarok azonban elzárkóztak attól, hogy kedvezményezetti oldalon részesei legyenek az európai együttműködés jegyében való problémamegoldásnak – mert hiszen akkor kötelezetti oldalon sem tagadhatták volna meg az együttműködést.
A magyar kormány azt próbálja az európai szolidaritás gesztusaként eladni – és kérelmezi is a szögesdrót árát –, hogy a saját déli határán kerítést húzott, ott tehát nem lehet átjönni.
Mindenesetre az Orbán-kabinet megkönnyebbülhet, ugyanis az új rendszer miatt nem kell kommunikációt cserélnie, és továbbra is azt nyomhatja, hogy az EU menekülteket akar betelepíteni. (Persze ez továbbra is ordas hazugság.) És a kommunikációt erősítheti, hogy a fideszes EP-képviselők már a döntés előkészítésekor opponáltak: így részesei voltak annak a parlamenti aláírásgyűjtésnek, amely az illetékes LIBE szakbizottságban korábban már megszavazott tervezet megfúrását célozta – végül is eredménytelenül. A plenáris ülésen 390-en voksoltak a reformtervre, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!