Jászberényi Sándor kairói riportja.

 
Jászberényi Sándor (Kairó) felvétele

Leilának hívom. Valójában sosem kérdeztem meg a nevét. A kedvenc kávézóm mellett lakik az Irán utcánál, valamelyik kunyhóban. Fogalmam sincs, melyikben. Leila három évvel lehet idősebb a fiamnál, aki most négyéves és mindennap fürdik. Nem tudom, Leila milyen gyakran teszi ezt.

Az arca mindig maszatos. Menetrendszerűen megjelenik délelőtt tizenegy órakor a kávézóban, körbeszalad a piszkos asztalok között és papír zsebkendőket árul. Egy fontért adja darabjukat és fél piaszterért veszi. Ebből él. Ha jó napja van, 15-20 fontot is kasszíroz. Ez kevesebb hétszáz forintnál, de meg lehet élni belőle Kairóban. Egy idősebb, tíz-tizenkét éves lánnyal dolgozik együtt. Leila mosolyog, az idősebb lány nyújtja a zsebkendőt.

A kilencvenmilliós Egyiptom városaiban az utcagyerekek hozzátartoznak a belváros képéhez. A mondás szerint minden percben születik egy egyiptomi – a fogamzásgátlás vallási okokból ismeretlen, illetve elítélendő.

A legszegényebbek nem nevelik a gyereküket, amíg elég kicsi, hogy pénzt lehessen keresni vele, koldulásra használják. Utána mehet a dolgára. Így termelődik az utcagyerekek utánpótlása. Hivatalosan nem léteznek. Semmilyen okmány nem igazolja a létüket. Márciusban, a nők napja alkalmából az UNICEF rendezett egy konferenciát, ahol többek között az utcagyerekekről is szó volt. Ezen a konferencián előadott egy bizonyos Neli Ali nevű emberjogi aktivista, aki menedékeket is üzemeltet lányok számára. A kliensei közül szinte senki sem töltötte be a tizenötödik évét. Az intézményben külön vannak választva a szűz és a nem szűz lányok.

A nem szűz lányokat általában a gyerekkel fogadják be. A szüzesség hiánya szégyen ebben a társadalomban. Egy lány csak érintetlenül mehet férjhez. A szüzességet óvni kell – nemcsak a férfiaktól, de egymástól is. Irigységből és haragból, de előfordul, hogy a nem szűz lányok bosszút állnak a velük történtekért: a szűz lányokon.

A belvárosban a „baltagéják” zaklatják a nőket. A kifejezés azt jelenti: fegyveres csőcselék. Beleértenek mindenkit, függetlenül a társadalmi rangjától, aki békés tüntetőkre támad, nőket zaklat. Sok nőt erőszakoltak meg a tüntetések alatt. Valami azonban megmozdulni látszik: nemrégiben először ítéltek letöltendő börtönbüntetésre egy férfit szexuális zaklatásért. Az utcagyerekekkel azonban teljesen más a helyzet. Ők szabad prédák. Ali elmondása szerint külön rang minél fiatalabb lányt megerőszakolni a baltagéják köreiben. Terjed ugyanis az a mítosz, hogy minél kisebb a lány, annál kisebb a HIV-fertőzés esélye.

A nemi erőszaknak pedig külön kultúrája van. Illik megjelölni is a lányokat: egy pengével szép nagy sebet ejtenek a szemük alatt. Néha persze nem sikerül jól megvágni. Ha menekül, elszalad vagy mocorog közben, elcsúszik a vágás. Egy év után az utcán élő kislányok teste mindenhol tele van vágásnyomokkal. A helyzet pedig nem változik Kairóban: bár a Tahrír tér már üres és tömegtüntetések ritkán fordulnak elő, a „válád sis”, az utcakölyök fiúk még mindig ott vannak, és a nők zaklatása is mindennapos.

Miután befejezem az interjúmat az emberjogi aktivistával, nézem a Facebookot. Sokan osztják meg a különböző állatmenhelyes bejegyzéseket, sürgetve, hogy aki teheti, vigyen haza egy kedves kiskutyát, adjon neki esélyt a normális életre.

Másnap reggel tizenegykor látom Leilát és a barátnőjét a kávézóban. A barátnő arcán ott vannak a vágásnyomok. Arra gondolok, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha Leila kutya lenne, mert akkor odamehetnék hozzá és azt mondhatnám, mostantól kezdve én leszek a gazdád, a gondodat viselem. Sajnos azonban Leila emberi lény. Két csomag papír zsebkendőt veszek tőlük, ezért szebben mosolyog, mint valaha.

lllik megjelölni is a lányokat: egy pengével szép nagy sebet ejtenek a szemük alatt.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!