Minden, csak nem tudomány

Az egyik órára a fizikatanár megy be, a következőt a kémia szakos tartja, utána jön a biológia, és így tovább. Másfél-két hetente mindegyik sorra kerül egyszer – így oldották meg a legtöbb szakgimnáziumban a komplex természettudományos tantárgy bevezetését a kilencedik évfolyamokban. Így viszont mindegyik tantárgyból csak a felszínt kapargatják, az eredeti cél, a természettudományok közti kapcsolatok bemutatása egyáltalán nem valósul meg. Ezt erősítette meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat száz szakgimnázium bevonásával készült kutatása is: a tárgyat a legtöbb helyen két vagy három tanár oktatja, egymástól függetlenül, az integrált megközelítés kidolgozására se idejük, se szakmai motivációjuk. De ott sem jobb a helyzet, ahol egyetlen tanárra bízták a feladatot, mert a pedagógus eredeti szakjától függ, hogy a diákok melyik területből kapnak „nagyobb adagot” – amelyik tárgyhoz pedig nem ért, az szinte teljesen kimaradhat.

Mivel mindegyik iskolában máshogy oldották meg a természettudományok oktatását, vélhetően nincs két osztály, ahol ugyanazt tanítanák. „A tantárgyi követelmény augusztus legvégén jelent meg, három nappal a tanév kezdete előtt, így felkészülésre nem volt idő. Ráadásul nincs olyan tanár az országban, aki egyszerre lenne fizika, kémia, biológia és földrajz szakos is. Az alapgondolat nem lett volna rossz, de a bevezetés módja rettenetes, gyakorlatilag azoknak a kedvét is elvette, akik nyitottak lettek volna az innovációra, az új tantárgy tanítására” – mondja Erdész Ferenc, aki tizenkét éve tanít fizikát egy vidéki népművészeti szakgimnáziumban, de már csak egy hétig. Felmondott, mert nem tudta tovább elviselni azt a vállalhatatlan helyzetet, ami szerinte a szakoktatást jellemzi, és ennek csak egyik eleme a komplex természettudományos tantárgy előkészítés nélküli bevezetése. Annak ugyanis az lett volna az első kritériuma, hogy átalakítják a tanárképzést, de legalábbis lehetőséget adnak a már dolgozó pedagógusoknak arra, hogy átképezzék magukat. Legkorábban így is csak évek múlva lehetne bevezetni a komplex természettudományt, angol nevén science-t. „A kerettantervben gyakorlatilag összeollózták a kémiát és a biológiát, de ezek egymás mellett, párhuzamosan futnak, nem sikerül azt megmutatniuk, hogyan működnek együtt, függnek egymástól. Lehetne vitatéma, hogyan érdemes bevinni a természettudományos oktatásba a 21. században szükséges ismereteket, ehelyett leépítik ezeket a tárgyakat” – teszi hozzá a pedagógus.

„Félévenként 30 óra nagyon kevés, ezért jellemzően csak a legfontosabb dolgokat tanítják, biológiából például az emberi test felépítését, másra nincs idő. Az elmúlt években teljesen megkötötték a pedagógusok kezét, most meg számonkérik az önállóságot, pedig felkészülési idő és háttértámogatás nélkül ez sem megy” – mondja dr. Ács Katalin iskolaigazgató, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének megbízott képviselője.

Bár az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a tanév elején elkezdte gyűjteni a honlapján a jó gyakorlatokat, amelyek segítségére lehetnének a tanároknak, az Eötvös Társulat felmérése szerint „a portálon megjelenő, más tantárgyakhoz készült tankönyvekből átemelt leckék, technikailag elérhetetlen animációk/filmek, valamint a tanév elején tartott továbbképzések nem adnak használható támogatást”. Emellett a tanárok az ajánlott tananyag mennyiségét is eltúlzottnak tartják, az ismeretek begyakorlására pedig nincs idő.

A helyzet abszurditását jelzi, hogy a komplex tantárgyat éppen a tiltakozások lecsendesítésére találták ki; nagy felháborodást váltott ki, hogy a kormány azt tervezte: a szakgimnáziumi tanulók csupán egyetlen természettudományos tárgyat tanulhatnak a jövőben, most ez csak 10. osztálytól lesz így. „A fő gond, és ami miatt a gyerekek nagyon rosszul járnak, hogy ez a tantárgy nem ad alapot semmire, és ezzel leszűkíti a továbbtanulási lehetőségeket a szakképzésben tanulók számára.

Ha valaki komplex természettudományt tanul kilencedikben, utána pedig csak fizikát, már biztosan nem tud érettségizni, felvételizni mondjuk biológiából. Nekik nincs lehetőségük a pályamódosításra 14 éves koruk után. A tárgy eredeti célja nem valósul meg” – mondja Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom képviselője, aki maga is egy faipari szakgimnáziumban tanít. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy kár lenne a tanárokat kárhoztatni azért, amiért nem tudnak mit kezdeni ezzel a tantárggyal – mindenféle eszköz és segítség nélkül.

Az intézkedés legnagyobb vesztese – a gyerekek mellett – a földrajztudomány volt. Ezt a tantárgyat ugyanis nagyon kevés szakgimnáziumban oktatják – a tárgy csupán a turisztikai, földmérési, bányászati, közgazdasági és kereskedelmi iskolákban marad meg kilencedik után.

Szilassi Péter a Magyar Földrajzi Társaság választmányának tagja szerint a szakgimnáziumok 70 százalékában gyakorlatilag megszűnt a földrajz oktatása: „ezekben az iskolákban a természetföldrajz egy részét a »science« tantárgyhoz, míg a társadalom- és gazdaságföldrajzot a történelemhez csatolták”. Szilassi szerint szinte bizonyos, hogy a szakgimnáziumban tanulók jelentős része alapvető földrajzi ismeretek nélkül fejezi majd be az iskolát, ami nem csak azért baj, mert nem fogja megtalálni az országokat a vaktérképen:
„A földrajz a természeti és a társadalmi folyamatok közti kapcsolatokat is bemutatja, emellett alapvető pénzügyi és gazdasági ismereteket is nyújt. Ha kikerül az iskolák nagy részéből, megszűnik a lehetőség, hogy például a globális klímaváltozás okait és várható hatásait összefüggéseiben megismerhessék a diákok. Biztosan nincs idő és lehetőség arra, hogy a természettudományos tantárgy keretében szóba kerüljenek egy ilyen fontos, a jövő nemzedék mindennapjait is érintő környezeti kihívás gazdasági, társadalmi következményei, vagy hogy miként lehet erre felkészülni.” A Szegedi Tudományegyetem docense szerint a legnagyobb baj az, hogy egy korosztály bolygónkról alkotott képe sérül ezzel – több tízezer gyerek továbbtanulási esélyei mellett.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!