Koncessziós díjhoz kötnék a fogorvosi ellátást. Az állam bevételeit növelni hivatott elképzelés azonban egy már amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazat helyzetét tenné még kilátástalanabbá.
Munkabizottság vizsgálja a NAV tervezett átalakításának hatásait. Az biztos, hogy az államháztartás bevételei nem csökkenhetnek, és már arra is vannak ötletek, hogyan lehetne több pénzhez jutni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és a munkabizottság tagja példaként említette a fogorvosi ellátás koncessziós díjhoz kötését. Ami már csak azért is aggasztó, mert a fogorvosi ellátás hazánkban meglehetősen vegyes képet mutat. Jelenleg hazánkban több mint 200 olyan fogorvosi praxis van, amely tartósan betöltetlen. Ezeknek egy jelentős része gyermek- vagy iskolai, ifjúsági praxis.
Akad olyan település, amelynek 2002 óta nincs állandó fogorvosa. A probléma súlyát jól mutatja, hogy a gyermekfogászat idén is rajta van az Emberi Erőforrások Minisztériuma által összeállított orvosi, egészségügyi hiányszakmák listáján, ami azt jelenti, hogy az ország minden megyéjében probléma a fiatalok fogászati ellátása. Ma egy fogorvosi praxis megváltása és a megfelelő felszerelésekkel ellátott rendelő kialakítása súlyos milliókba kerül – erre egy pályakezdőnek nincs megfelelő forrása, miközben az álláshirdetések közt találunk olyat is, amely Svájcba keres kifejezetten magyar fogorvosokat.
Az egészségügyben dolgozók elvándorlása az országból folyamatos, és ebben nem kivétel a fogdoktor sem: az elmúlt években szakadatlan nőtt azok száma, akik inkább külföldön boldogulnának (idén csak az első fél évben 114 fogorvosnak állítottak ki hatósági bizonyítványt a külföldi munkavállaláshoz). Mindez pedig már csak azért is különös, mert alapvetően Magyarország Európa egyik fogászati turizmusban érdekelt célországa – vagyis nagyszerű fogorvosaink vannak, akik a többi országhoz képest lényegesen olcsóbban, de jól dolgoznak. Vonzereje a szolgáltatásoknak mára főként a nyugati határvidéken, illetve a fővárosban van, sorra nyílnak kifejezetten külföldi, fapados légitársaságok által csoportosan utaztatott páciensek kezelésére szakosodott, nem ritkán akár 50-100 doktorral működő óriásklinikák. Mára Európa fogturistáinak több mint 40 százaléka hazánkba látogat el – az ágazatot egyébként a kormány pályázatok formájában az elmúlt években több milliárd forinttal támogatta. Miközben a magyar lakosság jelentős része nem vagy nem időben jut el a fogorvoshoz – és fogaink tragikus állapotban vannak.
A magyar lakosság fogazati és szájegészségi állapota ugyanis lényegesen rosszabb az átlagnál, de főleg a nyugateurópai és a skandináv országokban élőkénél. A Magyar Fogorvosok Egyesületének tájékoztatása szerint hazánkban az egy főre eső fogkrémfogyasztás mértéke alig emelkedett a rendszerváltozás óta, évente alig három tubus fogkrémet vásárolnak a magyarok. És míg Skandináviában a felnőttek csaknem 80 százaléka évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, 20 százalékuk pedig saját bevallása szerint még akkor sem fordul szakemberhez, ha nagyon fáj a foga. A gyerekek sincsenek jobb helyzetben: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a hétévesek 33,3 százalékának, a 12 évesek 20,9 százalékának, a 14 évesek körében pedig csak 13,1 százaléknak volt teljesen ép az ínye.
Ilyen helyzetben egyáltalán nem biztos, hogy épp a fogorvosokra kirótt koncessziós díjakkal lehetne maradásra, illetve a főként Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kiüresedett praxisok betöltésére ösztönözni a magyar, egyébként kiváló színvonalon dolgozó fogorvosainkat.
8 milliárd forint
- ennyit költöttek nálunk tavaly a norvégok,
hogy fogorvosi ellátásban részesüljenek.
227 tartósan betöltetlen fogorvosi praxis
van Magyarországon
38 gyermek vagy iskolai, ifjúsági praxis
23 közülük Békés megyében található
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!