A jobb és a szélsőjobb profitálhat leginkább a mostani európai terrorhullámból – állítják elemzők. Legfőképpen a francia Nemzeti Front (NF) előretörése várható. A párt vezetője, Marine Le Pen eddig is szívesen beszélt a határok lezárásáról és a menekültek kitoloncolásáról. Néhány hét múlva pedig éppen az NF lehet a regionális választások nagy nyertese.
„Alapvetően igaz, hogy válsághelyzetben – főleg fizikai fenyegetettségben – a választók azokhoz a politikai erőkhöz fordulnak, amelyek nagyobb biztonságot ígérnek, és ez általában a szélsőjobb. Ám ez nem automatikus – mondja Krekó Péter, a Political Capital elemzője. – Ha megnézzük az európai szélsőjobb támogatottságát a Charlie Hebdo elleni, januári támadás után, azt látjuk, hogy nagyjából ugyanazon a magas szinten maradt, ahol addig is volt. Marine Le Pen nagyon népszerű volt, az EP-választást meg is nyerte a Front National, de a népszerűsége jóval korábbi keletű.”
Ezt erősíti meg Soós Eszter is. A francia belpolitikával évek óta foglalkozó elemző szerint az FN támogatottságának növekedése egy több mint tíz éves kitartó, szisztematikus építőmunka eredménye.
„Ennek a stratégiai munkának a része az idősebb Le Pen és néhány sokat ártó neonáci kizárása is a pártból” – mondja Soós Eszter. Ugyanakkor jelenleg Marine Le Pen pártja az egyetlen konzekvensen iszlámellenes párt az országban, amely azonban egyre inkább a liberalizmus és a hagyományos köztársasági értékek mentén fogalmazza meg kritikáját, vagyis filozófiai szempontból egyre kevésbé kirekesztő.
„Ugyancsak az FN az egyetlen többé-kevésbé unióellenes párt az országban, mely nyíltan kritizálja Schengent és az eurót, maga köré gyűjtve olyan szavazókat, akik számára ez vonzó, márpedig Párizs után lehet, hogy többeknek lesz vonzó, nem véletlen, hogy már a kormány is Schengen ügyén dolgozik uniós szinten” – teszi hozzá.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy szélsőséges helyzetekben az emberek megrettennek ugyan, de később belátják, hogy a gyűlölet nem megoldás. Ez elsősorban az erős demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban – például Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban – működik, ahol jelentős létszámú iszlám közösség él. „Itt hamar belátják ugyanis, hogy az iszlám vallásúak megbélyegzése, az Iszlám Állam és általában a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. A politikai vezetők felelőssége, hogy milyen irányba fordul a közvélemény. Akkor van probléma, ha a középen álló erők a kollektív felelősséget hangsúlyozzák, és a menekültkérdést összekapcsolják a terrorizmussal” – mondja Krekó Péter.
Ami a magyar jobboldal reakcióját illeti: idehaza az eddig szélsőségesnek tartott Jobbik retorikája a párizsi támadás után sokkal mérsékeltebb volt, mint a papíron középen álló Fideszé. „Ha összehasonlítjuk Vona Gábor és Orbán Viktor hétfői parlamenti megszólalását, azt látjuk, hogy Vona a mérsékeltebb (»nem minden bevándorló terrorista, de minden terrorista bevándorló«), míg a Fidesz szerint a menekültkérdés kizárólag a bűnözésről és a terrorizmusról, valamint a kulturális fenyegetésről szól. Ebből a szempontból a Fidesz retorikája már az európai szélsőjobb vonulatába illeszkedik” – állítja az európai szélsőségekkel foglalkozó politológus. Krekó Péter megjegyzi: eközben tény, hogy a korábbi szélsőséges pártok némelyike, például a Dán Néppárt, amelyik néhány éve muszlimellenes volt, a humanitárius szempontokat most többet hangoztatja, mint a magyar kormány.
Hogy ennek mi az oka? Talán az, hogy a Jobbik belátta: „a kemény kéz politikája” versenyben most csak veszíthet a kormánnyal szemben. Ráadásul középtávú terve az, hogy mérsékelt párttá váljon. „Hogy átbújjon a Fidesz hóna alatt – teszi hozzá Krekó. – Orbán a háborúra épít, ami viszont rövid távon hatékonyabb.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
