Eljárást indítanak mindenki ellen, aki segítette Ratko Mladicsot – jelentette ki Boris Tadics szerb elnök a BBC-nek adott interjújában. Az államfő megígérte, hogy néhány napon belül felgöngyölítik azt a hálózatot, amely 16 éven át rejtegette a háborús bűnök elkövetésével vádolt boszniai szerb katonai vezetőt.
Állami tisztviselőket is gyanúsítanak bűnrészességgel. A 69 éves Mladicsot csütörtökön fogták el a vajdasági Lazarevóban. A Volt-Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTY) 1995-ben adott ki körözést háborús bűnök és népirtás vádjával, mert ő rendelte el Szarajevó ostromát és a srebrenicai mészárlást is. A bosnyák fővárost a szerbek 1992 és 1995 tartották körülzárva, a becslések szerint legalább 10 ezer ember vesztette életét a három év alatt. Az 1995-ös srebrenicaihoz hasonló népirtás, amelynek 9 ezer áldozata volt, nem történt a II. világháború óta Európában.
A korábban felröppent hírekkel ellentétben Mladics, aki két töltött pisztollyal sétált a kertben, amikor megtalálták, nem hamis iratokat, hanem saját, régen lejárt személyi igazolványát adta át a rendőröknek, sőt még azt is hozzátette, hogy „gratulálok, uraim, megtalálták, akit kerestek”. A DNS-vizsgálat is igazolta, hogy a több mint 16 éve keresett Mladicsot fogták el. A szerb hatóságok szerint ki lehet őt adni az ICTY-nak, ami ellen a tábornok ügyvédje várhatóan fellebbezést fog benyújtani védence gyenge egészségi állapotára hivatkozva. Mladicsot legalább nyolc éve nem kezelte orvos, és nemrég agyvérzést kapott, ami miatt egyik keze lebénult, de maga az egészségügyi miniszter – Mladics régi ismerőse – vizsgálta meg a tábornokot, aki megállapította, az állapota kielégítő.
A politikai elit Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is örömmel fogadta a Mladics elfogásának hírét. Még a boszniai szerbek elnöke, Milorad Dodik is elismerte, hogy a bűnösöknek meg kell kapniuk büntetésüket. Azzal, hogy Mladicsot elfogták, Szerbia útja is megnyílhat az Európai Unió felé, ugyanis a tárgyalásokat azért függesztették fel, mert a balkáni ország nem volt hajlandó együttműködni az ICTY-nal.
Egyedül a Szerb Radikális Párt – akinek vezetője, Vojislav Seselj szintén Hágában tölti börtönbüntetését, és onnan küldi az iránymutatásait pártjának – nyilatkozta azt, hogy Szerbia elárulta nemzeti hősét. Egyelőre csak néhány településen rendeztek szimpátiatüntetéseket Mladics mellett, olyan tömeges megmozdulásokra nem került sor, mint amilyenek a boszniai szerbek politikai vezetőjének, Radovan Karadzsicsnak 2008-as elfogásakor voltak. Természetesen, Mladics sem tartja magát bűnösnek, mondván Slobodan Milosevics „demokratikusan megválasztott” elnök parancsára hajtotta végre a háborús bűnnek minősített tetteit, tehát azokat is felelősségre kellene vonni, akik Milosevicsre szavaztak.
Mindenesetre figyelemreméltó, hogy egy nemrég készült közvélemény-kutatás szerint a szerbeknek csak 7 százaléka mondta azt, hogy segítene a hatóságoknak kézre keríteni Mladicsot, míg a válaszadók fele kategorikusan kijelentette, nem lenne erre hajlandó. A tábornok családjának falujában is lezárták a helyiek az utakat, nehogy bejussanak az újságírók. Így nagyon hasonló lehet a helyzet a horvátországihoz, ahol miután az ICTY 24 évre ítélte Ante Gotovina tábornokot, országszerte hatalmas tüntetéseket rendeztek.
Elfogták Bernard Munyagisharit, a ruandai népirtásban való bűnösséggel vádolt egyik hutu milícia vezetőjét. 1994 tavaszán 100 nap alatt legalább 800 ezer tuszi és hutu vesztette életét.
Hágai bíróságok
Hollandia politikai központjában három, a nemzetközi jog szempontjából fontos bíróság működik.
A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice, ICJ) az ENSZ egyik főszerve, 1945-ben alapították. Államok fordulhatnak hozzá vitás ügyeikkel, például Magyarország és Szlovákia vitáját a bős-nagymarosi vízerőműről is az ICJ rendezte el. Az ENSZ egyéb intézményei kérhetik az bíróság tanácsadó véleményét jogi kérdésekről, tavaly a Közgyűlés kérésére adott ki a bíróság állásfoglalást Koszovó elszakadásáról.
A Volt-Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszéket (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, ICTY) az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1993-as határozata állította fel, az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett háborús és emberiségellenes bűncselekményeket vizsgálja. Korábbi főügyésze, Carla del Ponte a balkáni országok EU-integrációját az ICTY-nak való együttműködéstől tette függővé. A legnagyobb bűnösök közül már csak Goran Hadzsicsot, a horvátországi szerbek vezetőjét keresik.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) 2002-ben kezdte meg működését, célja, hogy az egész világon elkövetett a háborús és emberiségellenes bűnök ellen lépjen fel. Főügyésze már körözést adott ki Omár al-Bashir szudáni elnök ellen a dárfúri és dél-szudáni polgárháborúban elkövetett bűnök miatt. Legutóbb pedig kérvényezte a Kadhafi elleni elfogatóparancsot, de nehezíti a helyzetet, hogy Líbia nem részese a bíróságot felállító Római Statútumnak – ahogy az Egyesült Államok vagy Kína –, ezért a területén vagy állampolgárai ellen elkövetett bűnök nem esnek az ICC joghatósága alá.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
