Ha rá szeretnénk jönni, miért utazott Orbán Viktor a hét elején Moszkvába, nincs könnyű dolgunk, mert erre csak egy logikus válasz létezik: fontos tárgyalásokat lebonyolítani. De Moszkvával nincs olyan tárgyalás, ami ne lenne fontos ezért vagy azért. A híradásokból azonban azt tapasztaljuk, semmi váratlan fordulat nem történt.
Vagy történt fordulat, csak azt nem kötik a mi orrunkra. Lássuk, hivatalosan miről is esett szó! Magyarország megbecsüli Oroszországgal fennálló kapcsolatát, „mindketten a sikereink maximálásában vagyunk érdekeltek” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalás utáni közös sajtótájékoztatón.
Ez, kérem, színigaz, ugyanis Oroszország akkor is ott lenne, ahol most van és akkora gazdasági, valamint politikai hatalma volna, amekkora van, ha nem becsülnénk, tehát jobban tesszük, ha megbecsüljük. Ezenkívül bolond lenne minden politikus, aki nem a sikereinek, hanem a kudarcainak maximalizálásában volna érdekelt. Tehát a tárgyalások hivatalos rezüméjének logikai értéke nulla, Orbán Viktor ebben a mondatban nem mondott semmit. Ennyiért kár volt odáig utazni, elég lett volna egy üzenetet küldeni: „Minden megy, ahogy eddig”.
Most már nincs puccs
Sikerült megállapodni a 2019-re vonatkozó gázszállítások után a 2020-as évre szóló gázszállításokról is. Magyarország emellett pályázik arra a lehetőségre, hogy amikor Törökországból, déli irányból megépítik majd a gázvezetéket, akkor az Magyarországon keresztül haladjon, mert az a magyar gazdaságnak nagy lehetőséget adna – közölte Orbán Viktor, jelezve: arra kérte Vlagyimir Putyint, komolyan fontolja meg a gázvezeték Magyarországra „beléptetését”.
Itt viszont mintha cserbenhagyta volna a memóriája a kormányfőt. A Török Áramlat – mely nagyjából azonos a Déli Áramlattal – korábban nem volt a kedvence, annyira nem, hogy 2008. február 28-án, mikor az akkori kormány megállapodott Oroszországgal a Déli Áramlat nevű gázvezeték hazai szakaszának megépítéséről, azt nyilatkozta: „Anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen.”
Hát Istenem! Az akkor volt, most meg most van. Ugyanabban állapodott meg Putyinnal, mint a tíz évvel ezelőtti vezetés, de az rossz volt, ez meg jó.
Jöhet a KGST bankja
A paksi atomerőmű-beruházás „jól halad” – nem tudnék olyan helyzetet elképzelni, mikor ennek az ellenkezője hangozhatna el Moszkvában, akkor sem, ha földrengés nyelné el az alapozást és a Duna habjai vágtatnának fölötte – ám vannak még hibák.
A gazdasági-pénzügyi kapcsolatokat a kormányfő úgy összegezte, mind a mezőgazdaságban, mind az energetikában, mind a gyógyszeriparban jól haladnak. Az OTP ötezer embernek ad munkát Oroszországban, hívta fel a figyelmet, kérve egyúttal az orosz elnököt a pénzügyi együttműködés bővítésére. Ezzel kapcsolatban közölte: Magyarország készen áll arra, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank harmadik legnagyobb részvényeseként a pénzintézet központja Budapestre költözzön. Ez utóbbi hír érdekes, ugyanis ez a pénzintézet korábban a KGST bankja volt, 2000-ben még az első Orbán-kormány lépett ki belőle. 2012-ben élesztették újjá, 2015- ben léptünk be megint, és lám, most már nálunk lesz a centrum is: a nemzetközi pénzügyi köröknek ugyan az a véleménye, hogy ez a bank kizárólag az orosz befolyás terjesztését szolgálja világszerte, de Magyarország nem hisz a nemzetközi pénzügyi köröknek, Moszkva meg a könnyeknek.
45 percben
És néhány dologról vagy nem esett szó, vagy négyszemközt tárgyaltak róla. Nem említik a hírek a letelepedési kötvények titkosszolgálati ügyekkel súlyosbított részleteinek tárgyalását, nem említik, mit szólt Putyin ahhoz, hogy Orbán még a nyáron, a NATO-csúcs alkalmából keleti veszélynek nevezte Oroszországot. Ezekről lehet, hogy volt szó azon a váratlan, mintegy 45 percig tartó négyszemközti megbeszélésen, amiről csak annyit tudhatunk, hogy lezajlott – az orosz metrókocsik után követelt kötbérről viszont tudjuk, hogy abban az ügyben Szijjártó Péter és Lavrov külügyminiszter állapodtak meg közös vacsorájukon, csak éppen a megállapodás részleteit nem közölték.
Ellenben Orbán Viktor azt kívánta Putyin elnöknek, hogy vezesse tovább az orosz népet a felemelkedés útján. Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin pedig minden jel szerint hallgat rá és így cselekszik.
De ehhez miért kellett elmenni Moszkváig? Nem ezért kellett. Hanem azért a negyvenöt percért, négyszemközt.
FOTÓ: VITALY BELOUSOV, AFP
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
