Az idén 69. születésnapját ünneplő budapesti Gyermekvasút (egykori
Úttörővasút) töretlen népszerűségét jelzi, hogy május végén, a gyermeknapon tízezer látogatót vonzott. Nem véletlenül: Magyarországon több turisztikai célú kisvasút is üzemel, de a Gyermekvasút a főváros egyik különleges, a maga nemében páratlan látványossága.
A vonal két végállomása Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy, a pálya 11,2 kilométer hosszú, a távot a szerelvények 40-50 perc alatt teszik meg. A budai hegyvidék kirándulóhelyeit összekötő, dízelmozdonyok – hétvégén nosztalgia-gőzösök – vontatta kisvasúton a különböző beosztásokban iskolás korú gyermekvasutasok teljesítenek szolgálatot.
2015-ben be is került a Guinness-rekordok közé mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el. Persze a felnőtteknek is jut szerep: a vonat- és mozdonyvezetői, valamint az állomásfőnöki teendőket ők látják el.
A gyerekek számára – akik nyolcadikos korukig vállalhatnak szolgálatot – egy életre meghatározóak ezek az évek. Sok úttörő- vagy gyermekvasutas az általános iskola befejezése után is fellátogat volt csoportjához – a szolgálatot ugyanis I-től XVig számozott csoportokban, 15–18 naponta látják el a gyerekek. Többeknél pedig a pályaválasztásban is jelentős szerepe van ennek a gyerekkori élménynek. A Gyermekvasutat üzemeltető MÁV-nál is sok korábbi úttörő- vagy gyermekvasutas dolgozik.
Építésekor, 1948-ban a kisvasút alapvetően a szintén akkor épülő csillebérci gyermektábor könnyebb elérhetőségét szolgálta, de célja volt a vasút megismertetése a gyerekekkel, nem mellesleg pedig az úttörőmozgalom népszerűsítése is. A rendszerváltás után a neve megváltozott, a gyerekek sem úttörők már, vörös nyakkendőjüket kékre cserélték, de a lényeg maradt: a Gyermekvasút népszerű turisztikai cél, remek kikapcsolódás, egyedi élmény, és sajátos gyermekközösség ma is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!